A cél: barátságossá, szebbé varázsolni Zsigárdot

A Kisalföldön, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában, a Fekete-víz és a Vág folyása között, a járási székhelytől 10 km-re délre található mátyusföldi községnek a 17. században mezővárosként vásártartási joga volt. 1828-ban 280 házában 2031 lakos élt, mind magyar. Ma az 1700 itt élőknek 66 százalékuk magyar. 

 

Érkezésem után körbejárom a falut. A fiatalon elhunyt kitűnő színész, Kaszás Attila szülőfaluját. Az iskola előtt mozgást látunk, ez is jelzi, hogy közeleg a tanévkezdet. Az üzletek előtti téren a bevásárlás végeztével vagy féltucatnyi asszony tárgyalja a napi eseményeket. Kora délelőtt lévén a szép, napos időben nyüzsög a falu. Szemben, a községházán viszont nagy a csend, kedden nincs fogadóóra. Maga a polgármester, Baranyay Alajos nyit ajtót az első emeleten.

 

Otthonteremtés

Baranyay Alajos 1994 márciusa óta áll a falu élén. Azóta azon munkálkodik, hogy az itt élők számára olyan körülményeket teremtsen, hogy jól érezzék magukat a kis közösségben. „Az első négy év rettentő sok munkával telt el – kezdi a visszapillantást. – Rendbe kellett rakni a község anyagi, gazdasági helyzetét, s igyekeztünk megoldani azokat a feladatokat, amelyekre a kevés pénzből lehetőség nyílt. Szervezni a falunapokat, zászlót, címert, pecsétet készíttetni. A legrégebbi pecsét 1747-es dátummal volt található. Ezután minden falunap alkalmából felújítottunk egy-egy emlékművet, átadtunk egy rekonstruált vagy újonnan épített ingatlant. Elindítottuk a lakásépítést, otthonteremtésnek neveztük. Célunk az volt, hogy visszacsalogassuk és megtartsuk a fiatalokat.”

Az ezredfordulón kezdték a lakásépítési programot, azóta kb. 150 községi bérlakást adtak át. Van közöttük 20 alacsony komfortú, ezekkel a szociálisan gyengébb réteget igyekeznek segíteni. Az idén sikerült pénzt szerezni további nyolc lakás építésére, 75 százalékkal az állam támogatja, 25-tel pedig a Lakásfejlesztési Alap. Nemcsak új lakások készültek, ingatlanokat is átalakítottak. A befejezetlen tornateremben 28 lakást alakítottak ki, a régi tűzoltószertár helyén négyet. Mivel a községháza fölötti becsurgó tetőre nem volt pénz, két emeletet húztak rá. 12 lakás lett benne (ugyanígy 12 a volt szövetkezet konyhájában és étkezdéjében s a régi községháza épületében és mellette összesen nyolc), ezenkívül a lyukas tető kérdése is megoldódott. A községháza belső berendezését és fűtőrendszerét is felújították, az akadálymentesítést kisebb pályázatból oldották meg. „A már elkezdett lakások elkészültével befejezzük a lakásépítési programot – tájékoztat Baranyay Alajos. – Kialakítottunk több mint húsz telket, nagyon szép helyen, s a fiatalokat arra szeretnénk ösztönözni, hogy próbáljanak önerőből otthont teremteni; úgy tűnik, ez sikerül is.”

 

Pályázatok, támogatások

„Még az EU-s pályázatok előtt is sikerült támogatást szerezni – folytatja a polgármester. – A SAPARD programból megújítottunk kb. tíz kilométer közutat, rekonstruáltuk az egykori kúriát, kulturális-közösségi és tájékoztató központot alakítottunk ki benne, az udvarban a szabadtéri színpadot önerőből; itt komoly rendezvényeket szervezünk. Az ISPA programból építettük meg a csatornahálózatot, a szennyvíztisztítóhoz a nyomóvezetéket pedig önerőből, állami támogatással.”

A művelődési ház is EU-s támogatásból újult meg, könyvtár és olvasóterem is lett benne. 2010-től sok sikeres projekt valósult meg: autóbusz-megállókat építettek, rendbe tették a főteret – ebbe beletartoznak a járdák, padok, szemétkosarak, a parkosítás, a zöldterület felújítása, állólámpák, kerékpárállványok kihelyezése. A biztonság növelése végett kamerarendszert helyeztek el a községben, s rövidesen az egész területére kiterjesztik. Tervezik továbbá a mellékutak felújítását. Van a faluban körzeti orvos és gyógyszertár is.

„Volt egy nagy projektünk, a közvilágítás felújítása – sorolja a polgármester. – Korábban a falut 176 lámpa világította be, elég nagy volt a fogyasztás. Most 380 energiatakarékos lámpára cseréltük őket, és még így is jóval kevesebb áram fogy. Rendbe hoztuk a ravatalozót, a kápolnát, körülkerítettük a temetőt.” Egyébként a munkanélküliek aránya nagyon alacsony, a polgármester azt újságolja, hogy alig talál közmunkára embert. Az elmúlt húsz évben viszont az ő „bevetésükkel” rengeteg munkát el tudtak végezni.

 

Jól felszerelt iskola

Az EU-ba való bejutás után igyekeztek kihasználni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket: így korszerűsítették az iskolát és az óvodát. Azelőtt három helyen volt a szlovák s a magyar óvoda és iskola. A hozzáépítéssel a kis szlovák iskola is a központi épületben kapott helyet, továbbá az alagsorban önerőből konyhát és ebédlőt alakítottak ki. Az óvodákba 24-24-en járnak, a teljes szervezettségű magyar tanítási nyelvű iskolában 120 gyermek tanul, az alsó tagozatos szlovákban 20. „Mindent megtettünk, hogy megtartsuk az iskolát – mondja Baranyay Alajos. – Jó tíz éve iskolabuszt vásároltunk, és a szomszédos Királyrévből s a hozzá tartozó kisebb településekről is ideszállítjuk a kisiskolából kikerülő gyerekeket. Nagyon jó körülmények várnak rájuk a felújított tanintézetben: számítógépekkel, interaktív táblákkal szereltük fel, tornaterem épült, napközi is működik. Most több mint tíz gyermeket nem tudtunk felvenni az óvodába helyszűke miatt, ezért a jövőben bővítjük az óvodát is; a magyar államtól kapott 109 ezer eurós támogatás révén megoldódik a gond.”

 

Őrzik a múlt emlékét

A második világháború után, 1947-ben a község magyar lakosságának közel ötödét, több mint négyszáz lelket, 183 családot áttelepítettek Magyarországra, főleg Ecsenybe. Nekik a református parókia előtt állított emlékművet a falu lakossága. A kitelepítettek közül már sokan nem élnek, s a leszármazottaik elköltöztek onnan. Amikor a hatvanas években felépült a vágsellyei Duslo, ismét megtizedelődött a lakosság: sokan elköltöztek a munka kedvéért; így Zsigárd ma 1700 lelket számlál. 

A falunak gazdag a múltja. Itt folyt a szabadságharc egyik csatája 1849. június 16-án, emlékét az iskolával szemben emlékmű, a polgármesteri hivatal előterében pedig 1991-ben felállított kopjafa is őrzi.

A falumúzeum létrehozása Kaszás Attila ötlete volt, erre a célra 2002-ben 99 évre bérbe adta édesanyja szülői házát a Pro Traditione Zsigárd Polgári Társulásnak évi egy euróért. A zsigárdi kulturális fesztivál és alkotóműhely az ő nevét viseli.

 

Fesztivál és nyári tábor

Hagyományosan minden nyáron megrendezik a Kaszás Attila Kulturális Fesztivált. Idén is rendkívül gazdag programmal várta az érdeklődőket: az egy hónapon át tartó eseményen, amelyen 140-en vettek részt, volt kistérségi kézművestábor, verstábor, gyermek- és felnőtt-néptánc- és népzenei tábor a Rév zenekarral, s része volt a Kárpát-medencében élő népek folklórtalálkozója is. A református egyház idén is szervezett egyhetes egyházi tábort.

Az idősek gondozásában hét ápoló segít. A polgármester sajnálkozik, hogy az idősek napközi otthonát nem sikerült létrehozni; több ízben pályáztak rá, sikertelenül. De bízik benne, hogy a dolog megoldódik, találnak rá forrást. „Az önkormányzat úgy döntött, hogy létesítünk egy negyvenszemélyes nyugdíjasotthont. Erre található forrás, a helyet is kinéztük, ott, ahol az új telkeket létrehoztuk. Már intéződik az építési engedély, jövőre benyújtjuk a pályázatot.”

Zsigárd jó kapcsolatot tart fenn a testvértelepülésekkel. Jól működik a Csemadok, az Alsó-Vág Vadásztársaság 1600 hektár területen tevékenykedik. Önerőből építettek új tűzoltószertárt. Élénk a faluban a sportélet, főleg a focisták révén. A sportpályán elkészült a lelátó, öltözők, s azok fölött is létesültek lakások.

Baranyay Alajos, ha bizalmat szavaznak neki a választók, szeretné folytatni a megkezdett munkát, hogy tovább fejlődjön, szépüljön Zsigárd. Sok minden megvalósult eddig is, de még sok vár megvalósításra: befejezni a járdák felújítását, a félig kész gyűjtőudvart, építeni még két hangárt, pályáznak egy kis komposztáló létrehozására, és szeretnének gépeket is vásárolni. Tennivaló akad még bőven...

 

 

 

 

FaluképUrbán KláraZsigárd

Ajánló