Hogyan nyaraljunk kisgyerekekkel?

Amikor eljön a nyári szünidő és a szülők szabadsága, a legtöbben alig várják a nyári kirándulást. Vagy mégse? A szülőknek talán némely esetben ez egy következő hajtást és egy következő nagy feladatot jelent.

 

Egy vakációval kapcsolatosan rengeteg dolgot kell elintézni, megvenni, bepakolni, megoldani. Hogyan lehet a nyári családi kirándulást úgy alakítani, hogy az tényleg pihenés és zömében jó élmény legyen mindenkinek? Hogy ne csak egy vidámságot mutató Facebook-poszt legyen az egész nyaralás? Talán hasznosak lehetnek ebben a következő ötletek és ajánlások.

 

1. Először is: induljunk ki saját magunkból mi, szülők. Mi lenne az, ami nekünk is pihenést és feltöltődést jelentene? Legyen valami, ha más nem, legalább valami fontos apróság, ami számunkra is kimondottan vonzó a nyaraláson, ami húz bennünket. Beszéljük ezt meg partnerünkkel, egyeztessünk előre, ki mit nem szeretne kihagyni (pl. egy óra újságolvasást a parton, egyedül…).

 

2. Válasszunk gyermekbarát helyet, ahol biztos a szórakozás a kicsik számára. Az ismerősök által kipróbált ilyen hellyel nem járhatunk rosszul. Hiszen ha a gyerekek jól elfoglalják magukat (pl. egy remek gyermekmedencében), annál valószínűbb, hogy a szülők is lazítani tudnak mellettük.

 

3. Ne tervezzünk túl sok programot egy napra. Gondoljunk a pihenésre, legyen ez a lelassulás ideje, ha lehet. A legtöbb gyerek felpörög a túl sok ingertől, és ez elsősorban nekik nem jó – s persze a szülőknek se.

 

4. A kisgyermeknek még nem nagyon számít, hogy hol van – Krétán vagy a Szenci-tónál –, a lényeg, hogy szórakozzon, és jól érezze magát a szüleivel. Ne akarjuk egy óvodásnak megmutatni Egyiptom érdekességeit. Neki többet ér, ha együtt kártyázunk a pokrócon a közös pancsolás után. A kikapcsolódás mellett az egymásra hangolódás, a szüleikhez való kapcsolódás az, ami számít a gyerekeknek.

 

5. A szünidő és főleg a kirándulás legyen a lazítás ideje – az otthoni szabályokból is nyugodtan engedhetünk: a gyerekek egyenek édességet, ha kérik, maradjanak tovább fent, ha akarnak, nézzenek hosszan meséket, hogyha szeretnének, főleg az utazás alatt. Természetesen nem idegromboló káosz a cél, hanem a lazább napirend és az örömszerzés, olyan mértékben, amilyen a szülőknek is, a gyerekeknek is jó.

 

6. Egy új helyen hasznos és stresszcsökkentő lehet, ha gyermekeinkkel előre megbeszéljük, hogy a nem mindennapi helyzetben, pl. medencénél vagy sok ember között mit szabad, és mit nem. Vagy az asztalnál és más várakozás közben elfoglaljuk őket, rajzolhatnak, játszhatnak stb.

 

7. Fontos, hogy ne azért menjünk valahová, mert az illető hely neve jól hangzik, ha majd megkérdezik tőlünk, hol nyaraltunk. Ha olyan helyet választunk, amelyet igazából anyagilag nem engedhetünk meg magunknak, nem biztos, hogy valóban ki tudjuk pihenni magunkat. Ha lépten-nyomon azon izgulunk, mi mennyibe kerül, vagy hogy hogyan fogjuk behozni a kirándulás árát, az egyáltalán nem pihenés.

 

8. Legyünk őszinték saját magunkhoz. Ne menjünk olyan kirándulásra, amelyre nem is igazán vágyunk. Ha egy szülő eleve nem szeret sátorozni, kicsi a valószínűsége annak, hogy jól fogja érezni magát egy ilyen kiránduláson. És ezt természetesen nehéz leplezni a gyerekek előtt… Ha épp nem engedhetünk meg magunknak olyan kirándulást, ahol mi, szülők is igazán jól tudnánk érezni magunkat, otthonunk közvetlen közelében tett egynapos kirándulásokkal is el lehet tölteni tartalmasan és élvezetesen a szabadságot, ha előre átgondoljuk és megszervezzük őket. Még büszkélkedni is lehet velük.

 

9. Nem feltétlenül szükséges, hogy a szabadság minden percét a gyermekeinkkel töltsük. Kiránduláson a szülők fel-felválthatják egymást a gyerekek felügyeletében, ezáltal egy-egy órát nyújtva a másiknak pihenésre. Vannak  helyek, ahol bébiszitterek állnak rendelkezésre néhány órára, hogy a szülők regenerálódhassanak. Sok helyen sokszor elhangzott már: a legjobb szülő a kipihent szülő.

 

10. Ne panaszkodjunk. Számoljunk azzal, hogy nem lesz minden tökéletes. De ne a rosszra állítsuk be magunkat, inkább próbáljuk nagylelkűen figyelmen kívül hagyni a negatív dolgokat. Programozzuk magunkat, ha lehet, úgy, hogy „csak a jóval foglalkozom, jól szeretném érezni magam”. Hozzuk ki a legkedvesebb, legkellemesebb énünket magunkból, akár mintha egy hatalmas nyeremény függene tőle. Mert függ is!

 

 

 

 

életmódSzelle Elvirakisgyereknyaralás

Ajánló