Egy nagyközség, Feled jövőképe

Észak- és Dél-Gömör közti vasúti és közúti csomópont, kistérségi gazdasági gócpont, a Gortva mente régió természetes központja. Ez mind Feled.Első írásos emléke 1274-ből származik, bizonyos feltételezések szerint már az I. László király birtokösszeírásában.

Észak- és Dél-Gömör közti vasúti és közúti csomópont, kistérségi gazdasági gócpont, a Gortva mente régió természetes központja. Ez mind Feled.Első írásos emléke 1274-ből származik, bizonyos feltételezések szerint már az I. László király birtokösszeírásában, a 11. század második felében felbukkanó Feledseyre – azaz mai olvasatban Feled sírja – helynév a mai Feled őse, amely egy Feled nevű vitéz sírhelyét jelöli. Ki volt s mi jeleset cselekedett ez a vitéz, erről semmit nem tudni, neve mégis fennmaradt, és sírhelye minden bizonnyal a település legrégebbi részén, az úgynevezett Úrdombján valószínűsíthető, ahol ma a falu két temploma áll.

 

Feled emlékezete

Utak találkozásánál fekvő falvak mindig sokat szenvedtek a hadak vonulásától. Így történt ez Feleddel is, amikor 1553-ban végigpusztította a török. Katolikus templomát már 1332-es pápai tizedjegyzék is említi, református hitre még a 16. század elején áttért a lakosság nagy része. Katolikus egyházát 1774-ben alapították újra. 1825-ben tűzvész pusztította a falut, de a helyiek újra felépítették, és alig másfél évtized múlva már közel ezer ember élt benne. A báró Vécsey, a Jekelfalussy, gróf Almássy, gróf De la Motte és a Török család kastélyokat épített itt, a négy klasszicista épület, ha részben átalakítva is, áll még. A Vécsey családnál gyakran időzött Vécsey Károly szabadságharcos honvéd vezérőrnagy, aradi vértanú. A falu temetőjében nyugszik De la Motte ezredes, Rákóczi Ferenc felkelő serege tüzérségének megalapítója. Feled szlovák Jesenské nevét Janko Jesenský (1874–1945) íróról kapta 1948-ban. Jesenský 1922-ben Gömör és Kishont vármegye utolsó főispánja volt, később antifasiszta író, aki szimpatizált a magyarokkal. Gazdag a múlt, robbanásszerű fejlődésről tanúskodik a jelen, és konkretizálódik a jövőkép.

 

Eredmények sora

Aki összehasonlítja a tíz évvel ezelőtti helyzetet a maival, jelentős különbségeket talál. Közintézmények energetikai beruházásai, teljes csatornahálózat-kiépítés, a településközpont revitalizációja, közösségi központ kialakítása, községi vállalkozás beindítása és bővítése, járási szinten is kiemelkedően jó arányban merítve az uniós forrásokból. A kisebb-nagyobb beruházások, felújítások fő célja mindig az energia- és általános takarékosság, de úgy kivitelezve, hogy a szolgáltatások színvonala emelkedjen, s az itt lakók komfortérzete nőjön. Mihályi Gábor, Feled polgármestere szerint kiemelkedően fontos, hogy a település vezetősége a saját költségvetése mellett a lehető legtöbb pályázati forrásból fejlessze a nagyközséget, gyarapítsa annak vagyonát. „Elvem, hogy a múltban létrehozott beruházásokat folyamatosan karban kell tartani, a jelenben minden lehetőséget ki kell használni a fejlesztéshez, a jövő biztonságát pedig megtakarításokkal kell megalapozni. Ez a háromgaras-féle személyes elv volna az önkormányzatiságról szóló elképzelésem. Másik elvem, hogy az önkormányzatnak ugyanúgy kell működnie, mint egy vállalkozásnak, hozzátéve, hogy közvagyonból működő vállalkozásról van szó, amelynek a közjót kell szolgálnia. Harmadik elvem pedig az volna, hogy a közvagyon gyarapítása nemcsak az anyagiak gyarapítását jelenti, hanem azt is, hogyan áll hozzá minden egyes ember, esetleg hogyan változtatja meg a szemléletét. Meggyőződésem, hogy folyamatosan tanulni kell. Egyénként, a családtagokat is erre motiválva, mert csak így javulhat a családok helyzete, s ha az javul, akkor a településé is, vele együtt pedig a kistérségé, és így tovább egészen a globálisig. Senki sem szünteti meg helyettünk a gondokat, és nem lehet mindig a körülményekre hivatkozni, ha valami nem megy” – állítja meggyőződéssel Mihályi Gábor, aki korábban katonai pályán dolgozott, majd a régiófejlesztésben, bő két évtizede foglalkozik stratégiai tervek, pályázatok, fejlesztési programok készítésével és a humán erőforrások fejlesztésével.

 

Feled sikerei és a tervek

Az elmúlt bő hét év legfontosabb beruházása a község szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése volt. A 13 kilométer hosszú hálózaton hatszáz rácsatlakozást, szinte ugyanennyi áthidalást készítettek, s a terepviszonyok miatt átemelőállomásokat építettek. Ilyen beruházásnak természetes velejárója, hogy a járdákat, utakat is rendbe teszik. A csatornahálózat mellett a községi fenntartású intézmények épületeinek energetikai fejlesztését is elvégezték, ami ajtók-ablakok cseréjét, fűtési rendszerek korszerűsítését jelenti. A polgármester szerint ezeket a beruházásokat folytatni kell, a közvilágítás és a művelődési ház modernizálása van soron. Feleden néhány éve új községi tulajdonú lakások is épültek, újjászületett a faluközpont, az iskolákra, óvodákra, a szociális és egészségügyi központra is odafigyeltek, saját forrásból végezve el a szükséges munkálatokat. Idén a térfigyelő rendszer kialakítása – 15 kamerát fognak telepíteni – és a községi tulajdonú mezei utak kiépítése a két legfontosabb feladat. Természetesen emellett sor kerül kisebb beruházásokra, faluszépítésre, s az állandó karbantartás is komoly feladat. „Községi vállalatunk a KomPaS Kft. olyan szolgáltatóvállalat, amely képes ellátni a falu közterületeinek, intézményeink épületeinek karbantartását, javítását, jól képzett, percek alatt mozgósítható, szinte univerzális szakemberekkel. Ez a csapat a lakosság számára is magas színvolánú szolgáltatást tud nyújtani. Az önkormányzatok számára nincs sok lehetőség munkahelyek kialakítására, vagy községi, vagy szociális vállalat jöhet számításba. Feleden a KomPaS Kft.-nél tudtunk stabil munkahelyeket kialakítani, lehetőségeink szerint bővítjük majd őket. Az a fontos, hogy rendszeres, irányított gyarapodás legyen. 

 

Kistáj központja és a civilek  

Feled hosszú távú fejlesztési célja, hogy a nagyközség eredeti szerepét tölthesse be: olyan kistáji központ legyen, ahol nagyon magas színvonalú szolgáltatások segítik a környék többi települését. Evégett jött létre tíz éve a Cseres-Cerovina társulás, amelynek 28 község a tagja a Gortva, Rima mentén; négy mikrorégió települései alapították. Az uniós LEADER program pályázati forrásaiból merítve szeretné fejleszteni a kistérség gazdasági életét, a turizmust és idegenforgalmat, a helyi szolgáltatásokat, infrastruktúrát, energetikai beruházásokat. Remélhetően ez a térség is hozzá tud jutni a várva várt forrásokhoz, amelyeket már négyszer megpályáztak. A korábban kissé elfeledett régióban élők számára fontos, hogy ismét versenyképes legyen a vidék, s így helyzetbe hozzák a fiatal családokat, a vállalkozókat. Feled önkormányzatának a jogrendszer szerint mintegy négyezer jogköre van, amelyekből rengeteg napi feladat származik. A jelenlegi vezetőségnek kiemelten fontos az oktatás, az egészségügy és a szolgáltatás állandó fejlesztése, hogy vonzóvá tegyék a települést. Feled egészen 1950-ig járási székhely volt mint a vidék természetes gazdasági, kulturális központja. Most a kistérségi központ fejlesztésével a régi járási székhely térségi központi településsé válhat. Ehhez rendkívül fontos a helyi civil élet, az aktív polgárok szerepvállalása. „Nagyra értékelem a helyi polgári társulások, civil szerveződések munkáját. A nyugdíjasok és a rokkantnyugdíjasok szervezetei, a labdarúgóklub, sportolók és sportbarátok, az iskolák pedagógusai, a roma aktivisták, a lövészklub, a Csemadok, az önkéntes tűzoltók mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Feled civil élete mozgalmas legyen. Testvértelepülésünkkel, Pétervására városával nagyon jó a kapcsolatunk, ahogy a Cseres-Cerovina kistáj községeivel is. A közeljövőben a település energetikai helyzetének javításán szeretnék dolgozni, mert a legjobban ezen lehet takarékoskodni rövid távú megtérüléssel. Minden önkormányzati tulajdonú ingatlanunkban szeretnénk elvégezni a korszerűsítést. A három garas elv szerint a jövőbe is beruházni kell” – tette hozzá Mihályi Gábor.

 

FaluképSzászi ZoltánFeled

Ajánló