Bánjunk emberségesen az állatokkal

Bevallom, sosem gondoltam, hogy egy medvének bicikliznie kellene, egy tigris dolga az volna, hogy tüzes karikákon ugráljon át, vagy hogy van abban bármi szórakoztató, ha egy elefánt dobszóra menetel.

Bevallom, sosem gondoltam, hogy egy medvének bicikliznie kellene, egy tigris dolga az volna, hogy tüzes karikákon ugráljon át, vagy hogy van abban bármi szórakoztató, ha egy elefánt dobszóra menetel. Ezért nem is szerettem cirkuszba járni, mert mindig sajnáltam az állatokat, amelyeket az idomárok pattogó ostorral ösztönöztek a produkciókra.

 

Nem mindenkinek való kutya

Ennél jobban már csak a pórázon tartott, éheztetett kutyákon esik meg a szívem, mert törvény nélkül is úgy gondoltam, hogy nem a gazdájuk használati tárgyai, hanem élő és érző lények.

Sosem értettem és ma sem értem, minek olyan embernek kutya, aki nem szereti, és nem tud, vagy nem akar róla gondoskodni. Az ilyen gazdák ebei végzik aztán egy vasketrecben az udvar végében, rövid pórázra kötve, vagy kóbor kutyaként a tizedik falu határában. Vagy van a másik eset, amikor valaki áruként tekint a kutyára, és csak azt nézi, hogyan lehet minél kevesebb költségen minél több hasznot húzni a szaporításából. Az utóbbi években sokat lehetett hallani az illegális kutyatenyésztőkről, akik embertelen és kutyátalan körülmények között tartva az anyaállatot, a fajtisztaságra sem ügyelve csak arra törekednek, hogy minél több kölyköt tudjanak eladni.

 

Nem tárgyak, érző lények

Ezeknek az állatkínzó praktikáknak vet véget remélhetőleg Szlovákiában a mezőgazdasági minisztérium törvénymódosítása, amely a tervek szerint jövő januártól lép életbe. A jogszabály legfontosabb tétele az, hogy az állatra nem mint használati tárgyra, hanem mint élőlényre tekint, és ezt a módosítást a polgári törvénykönyv is tartalmazza majd. „Az a tény, hogy az állatokat a törvényekben is olyan társas lényekként definiáljuk, akik képesek érzékelni, ami történik velük, lehetővé teszi, hogy a kínzásukat megakadályozzuk, vagy szigorúbban büntessük” – magyarázta a jogalkotó szándékát Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter.

A méltatlan bánásmód elsősorban a cirkuszokban szereplő védett állatokra vonatkozik: a tigrisek, oroszlánok és elefántok ezentúl nem idomíthatók és kényszeríthetők természetüktől idegen viselkedésre. A cirkuszok működtetőinek újra kérvényezniük kell a bejegyzést az állami állategészségügyi hatóságnál, és az dönti el, milyen tevékenységre kapnak engedélyt. A szabály az itt vendégszereplő külföldi cirkusztársaságokra is vonatkozik: átutazhatnak az állataikkal Szlovákián, de nem léphetnek fel velük. Januártól nem látunk több ostorral hajszolt tigrist, két lábon tipegő elefántot a porondon, és ez így is lesz rendjén.

 

Megúszhatatlan, állatkínzásért

Komolyabb védelmet kapnak ezentúl a kutyák is, elsősorban azáltal, hogy most már kötelezően érzékelő csippel kell ellátni őket. A kutyakölyköket tizenkét hetes korukig, a nagyobb kutyákat legkésőbb 2020-ig, és az állatorvosok minden csippel ellátott állatot huszonnégy órán belül kötelesek bejegyezni a társas állatok központi nyilvántartásába. Ezáltal könnyen lehet majd azonosítani a kutya gazdáját, legyen szó kidobott állatról, vagy eladott kutyakölykökről. Utóbbiakat még az eladás előtt el kell látni csippel, az eredeti tulajdonos pedig köteles a tulajdonosváltást is bejelenteni a központi nyilvántartásban. Aki ezt nem teszi meg, az fizikai személyként 800 eurós, de ha vállalkozóként űzi a kutyatenyésztést, akár 3500 eurós bírságra is számíthat. Az állatkínzást is sokkal nehezebb lesz megúszni, mint mostanáig, mert gyanú esetén az állategészségügyi hatóság munkatársai rendőrségi kíséret nélkül is beléphetnek bármely magánterületre, és el is vihetik a bántalmazott állatot.

Az, hogy a társas állatokat nem egyszerűen vagyontárgynak fogja tekinteni a törvény, olyan helyzetben is fontos lehet, amikor például valaki a nagy hőségben az autóban hagyja a kutyáját. Mostanáig, ha valaki megsajnálta az állatot, és betörte az autó ablakát, még kártérítést is fizethetett a tulajdonosnak. Annak elég volt bizonyítania, hogy az okozott kár értéke nagyobb volt, mint a kutyáé. Egy érző lény értékét azonban nem lehet pénzben kifejezni, ezért automatikusan többet fog érni, mint az ablaküveg. Ez az értékrend, minden helyzetre érvényes lesz, a tulajdonos semmiképp nem érvelhet azzal, hogy azt tesz a kutyájával, amit akar, hiszen az ő tulajdona. 

 

Kitett ebek

Javít az új szabályozás a kivert kutyák helyzetén is. Többé nem történhet meg az, ami néhány hete Bellegszencsén (Podhájska), ahol a helyi termálfürdőbe érkező turisták szokták „felejteni” a kutyáikat. Az egyik ilyen kóbor ebet a községi hivatal alkalmazottja traktor után kötötte, és a szörnyülködő turisták szeme láttára vonszolta végig a falun, majd az árokparton hagyta. A vérző állatra, melynek mancsairól teljesen leégett a bőr, helybeliek találtak rá, hívták az állatvédőket, akik elvitték a szerencsétlen ebet. Azóta a gyógyszerektől majdnem felépült, most új gazdit keresnek neki. A község polgármestere, Vladimír Bajkoš úgy magyarázta az esetet az interneten, hogy az említett alkalmazott a nagysurányi menhelyre akarta elvinni az állatot, és azért kötötte a traktorhoz, mert agresszív volt. Állítólag lassan haladt vele, és nem a súrlódástól, csak a forró aszfalttól sérültek meg a mancsai.

Hogy a községi karbantartó hová akarta vinni a kutyát, az nem derült ki, de már befognia sem lett volna szabad, mert ezt csak képesített szakemberek tehetik meg. A jelenlegi szabályozás szerint a községeknek kell gondoskodniuk kóbor állatok befogásáról, és a saját területükön elhelyezni őket. Ez persze pénzbe kerül, ezért sok községből egyszerűen elviszik, és máshol engedik el a kóbor kutyákat, vagy a helyi vadászok lövik le arra hivatkozva, hogy veszélyeztették a lakosságot. A jövőben a községek bármely állatmenhellyel vagy karanténnal szerződhetnek. A befogott állatokat ugyancsak be kell jelenteni a központi nyilvántartásba, így kiderül, ki tette ki őket az utcára, és a hanyag tulajdonos is bírságra számíthat.

 

Állatkínzás számokban

- Szlovákiában 80 bejegyzett kutyamenhely és 40 karantén működik

- Az Állatok Szabadságáért Társulás évente mintegy ezer bejelentést kap állatok kínzásáról

- Idén június végéig 429 bejelentés érkezett hozzájuk, ebből 305-öt oldottak meg

- Leggyakrabban kutyákat bántalmaznak a tulajdonosaik

- Utánuk következnek a szomorú sorban a macskák, majd a haszonállatok és az egzotikus állatok

 

 

Vass László állatorvos, Dunaszerdahely

A készülő új törvényről sok hazai állatorvos egyáltalán nem akar nyilatkozni. Ön szerint mi ennek az oka?

Két okot említenék. Állítólag része lesz a javaslatnak az identifikáció, vagyis a csipelés. Három éve ez már elindult, aztán az állam visszatáncolt. Akkor az állatorvosok próbálták végigvinni, jöttek is a kutyatulajdonosok, aztán hirtelen már nem volt kötelező. A nem annyira tájékozott emberek pedig azt hiszik, az egészet az állatorvosok találták ki, hogy bevételük legyen. Doktor úr, kell most, vagy nem kell? Találgatunk? Ilyen reakciókat is kaptam. Az állatorvosok úgy veszik, hogy egyszer már bohócot csináltak belőlük.

 

De előbb-utóbb be kell vezetni, hiszen máshol már évek óta működik, és megkönnyítené a problémás esetek kivizsgálását.

Pontosan. Támadás, kóbor kutya, és egyéb helyzetek felderítését ez megkönnyítené. Ezért óvatos most mindenki. Jelenleg csak külföldi utazásnál kötelező a kutyának, macskáknak és vadászgörényeknek az útlevél és a mikrocsip.

 

Mi a másik ok, amiért hallgat a szakma?

Mert mindenki azt várja, mi lesz a kutyatartók véleménye arról, hogy nem vagyontárgy, hanem élőlény lesz a kutya az új törvényben. Ez ugyanis már büntetőjogi összefüggéseket is vonhat maga után egy-egy hanyag tulajdonos esetében. Sok kutyatartó talán túlságosan is elfogult a kutyákkal, mások szerint nem helyes az átsorolás, hiszen a kutya is állat.

 

A javaslat feltűnően csak a kutyatartóknak próbál hízelegni azzal, hogy magasabb rendűvé teszi a kutyákat a többi élőlénynél a törvényben. Mit gondoljon, aki a macskáját vagy a papagáját tartja magasabb rendűnek?

Ez jogos felvetés. Hivatásomból kifolyólag én is egyenértékűnek tartom az állatokat, viszont a helyzet az, hogy a javaslat talán annyiból indokoltabb a kutyáknál, mert ők vannak a leginkább emberek társaságában, közelségében, otthon, vagy akár az utcán. A veszettség témája is ide kapcsolódik. A macskákat egyébként ilyen szempontból veszélyesebbnek tartom, mert a kutya sokszor  egész életében benn van az udvarban, a macska viszont szabadon jár bármerre. De meglátjuk, pontosan mi lesz a törvényben. (verespi)

 

 

 

 

TémaVrabec Máriaállatokkutya

Ajánló