Talál magának csillagot?

Már kiskorában elbűvölte az éjszakai égbolt. A sokat kérdező kislányt a szülei biztatták, hogy járjon utána annak, amire kíváncsi. Dr. Kóspál Ágnes így lett csillagász, nemzetközileg is elismert kutató. Azt vizsgálja, hogyan keletkeznek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik.

 

Az elmúlt években olyan új titkokra derített fényt a fiatal csillagok keletkezéséről, amelyekből többek között arra is lehet következtetni, hogyan született meg 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Naprendszer. Hat évig kutatott Hollandiában, most a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében tudományos főmunkatársként saját kutatócsoportot vezet, tagja a Magyar Tudományos Akadémia köztestületének. Eddigi munkásságáért a „L’Oréal-UNESCO a Nőkért és a Tudományért” program nemzetközileg kiemelkedő tehetségek egyik 2017-es díjazottja.

 

Egy csillagásznak van maga választotta csillaga?

Nekem sok csillagom van, azokat kedvelem, az a legérdekesebb, amellyel éppen dolgozom, amely valamilyen érdekes jelenséget mutat, én ugyanis olyan csillagokat kutatok, amelyeknek változó a fényességük. Ha hirtelen kifényesedik vagy elhalványul, érdekes kideríteni, mi lehetett ennek az oka.

Mindig kiderül?

Attól függ, hogy sikerül-e megfelelő méréseket végezni, vagy azok elég jó minőségűek-e. Valamikor sikerül, máskor újabb kérdések merülnek fel, s akkor tovább kell folytatni a munkát.

Ha sikerül felfedni a titkot, az nyilván motivál. S ha nem?

Ez a szakma része, hogy nem minden úgy alakul, ahogy elképzeljük.

Az ember gyakran felnéz az égre, s megtanulja, hogy ez az Északi-sarkcsillag, az a Göncöl-szekér. Ezeket már kiskorodban ismerted?

Kicsi koromtól érdekelt az égbolt, a szüleimmel nyári estéken nézegettük a hullócsillagokat, megmutattak néhány csillagképet, válaszoltak a kérdéseimre, amíg a tudásuk terjedt. Aztán sok ismeretterjesztő könyvet olvastam, az érdeklődés megmaradt, s ott eldőlt, hogy ezzel én komolyan akarok foglalkozni. Valójában arra koncentráltam, hogy a matematikai, fizikai alapokat megszerezzem, és csillagász lehessek.

Egyenes út vezetett odáig?

Igen. Gimnáziumban matematika tagozatra jártam, az egyetemen fizikus és csillagász szakon végeztem, utána doktorátust szereztem, majd posztdoktori állásokat kaptam külföldön. Fél évet töltöttem Kaliforniában, hatot pedig Hollandiában két különböző munkahelyen.

Ahhoz, hogy a kutatómunka sikeres legyen, modern eszközökre, jó körülményekre van szükség. Külföldön, mondják, jobbak a lehetőségek, mégis visszajöttél Magyarországra.

A csillagászat speciális terület olyan szempontból, hogy a legmodernebb műszerek, a legnagyobb távcsövek nemzetközi összefogásban épülnek a világ olyan pontjain, amelyek a csillagászatra leginkább alkalmasak. Ezekből nagyon kevés van. Ilyen például a Hawaii-szigeteken a Mauna Kea csúcsa, a chilei Atacama-sivatag; nagyon száraz, nagyon magas helyek, s ide épülnek nemzetközi obszervatóriumok, amelyekre a világ minden tájáról pályáznak csillagászok. Ebben mi is részt veszünk, együttműködünk helyi kollégákkal, de nemzetközi csapattal is. Ilyen szempontból a csillagászatot bárhol lehet űzni.

Az űrkutatás, a csillagászat nem éppen női terület. Vagy ez téves nézet?

Minden tudományterületet figyelembe véve Európában a kutatók harmada nő, tehát van egyenlőtlenség a számok közt. Én sok kiváló kutatónőt ismerek a szakterületemen, a csillagászatban a nők mindig is részt vettek, sok felfedezés kapcsolódik a nevükhöz. Ilyen szempontból sohasem éreztem, hogy kívülálló lennék, ne fogadnának el a kollégák.

Sok mindenről tudunk, de sokkal több mindenről nem tudunk?

Így van. Az érdekes, hogy a fiatal csillagokat körülveszi az anyag, amiből létrejönnek, ez egy csillagkörüli korongot alkot, s erről a korongról hullik az anyag a csillagra. Így épül fel maga a csillag, és ebben a korongban alakul ki a bolygórendszer is. Korábban azt hitték a csillagászok, mielőtt még nem voltak elég jó műszerek, hogy ez a korong egyszerű és sima, szimmetrikus struktúra, ma már viszont tudjuk, hogy ez nem így van. A korongok nagyon bonyolultak, vannak benne sűrűsödések, ritkulások, mindenféle szerkezet.

Tehát még mindig fedeznek fel új csillagokat, bolygókat?

Ez folyamatos fejlődés, mostanság épp aranykorát éli a csillag- és bolygókeletkezés kutatása. Pár éve épült fel az ALMA rádiótávcső-rendszer Chilében, ami nagyon alkalmas fiatal csillagok és a környezetük vizsgálatára, s a közeljövőben egy óriási, 40 méter tükörátmérőjű távcsövet is építenek, ezzel a nagyon halvány objektumokat, más csillagok körül keringő bolygókat tudjuk megfigyelni. Űrtávcsövek tekintetében is lesz sok újdonság, jövőre tervezik felbocsátani a James Webb űrteleszkópot, amellyel a korábbiaknál is élesebb, pontosabb képeket lehet majd készíteni. Amikor egy-egy új távcső vagy műszer munkába áll, az általában ugrásszerű javulást jelent érzékenységben, térbeli vagy színképi felbontásban, és ilyenkor nagyon sok újdonságot felfedezünk.

A bolygórendszeren kívülre is eljuttok?

Közvetve igen, hiszen azok a csillagok, amelyeket én vizsgálok, ötszáz fényévre vagy még messzebb vannak, de sokkal távolabbiakat is lehet vizsgálni, sőt az egész Tejútrendszert és a rajta kívüli galaxisokat is.

Lehet, hogy fölfedeznek egy bolygót, amely a Földhöz hasonlóan lakható?

Nem kizárt. Nekünk, csillagászoknak az a feladatunk, hogy tudományos bizonyítékot szerezzünk. Szerintem az esély erre megvan, a kutatások azt mutatják, hogy sok Naphoz hasonló csillag és sok Földhöz hasonló bolygó létezhet, s az lenne a meglepő, ha nem lenne ilyen.

A kérdés, hogy miért nem teremtődött akkor kapcsolat?

Akkora távolságokról van szó, hogy a párbeszéd lehetetlen, évszázadokig utazik a fény is. Igazából csak a távolból próbálunk információt szerezni ezekről a világokról. Egyelőre ott tartunk, hogy közvetett úton ki tudjuk mutatni a jelenlétüket, precíz műszerekkel megpróbáljuk vizsgálni a légkörük összetételét, de ez nagyon a technika határán mozog.

Egy magamfajta laikus úgy képzeli el a csillagászt, hogy ül a távcső előtt, és órák hosszat szemléli az égboltot.

Ez egyfajta romantikus, ódivatú elképzelés, amit próbálok eloszlatni minden interjúban, a modern csillagász ugyanis nagyrészt irodai munkát végez. Ahogy említettem, nemzetközi összefogásban épült csúcsműszereket használunk. Ezekre évente vagy félévente van pályázati felhívás: beadunk egy tervet, hogy melyik csillagot akarjuk észlelni, milyen méréseket akarunk végezni, s abból milyen kérdésekre tudunk választ adni. Ha elfogadják a pályázatot, az adott obszervatóriumban dolgozó, a bonyolult műszerekhez legjobban értő csillagászok elvégzik a méréseket, mi megkapjuk az adatokat – ugyanígy van az űrtávcsövek esetén is –, és számítógépen feldolgozzuk őket. Mind a pályázatíráshoz, mind az adatfeldolgozáshoz, modellezéshez csapatmunka szükséges. Bonyolult dolgokról van szó, nem érthet egy valaki mindenhez, mindenki hozzáteszi a saját tudását, ezáltal halad előre a tudomány.

Egy csillag vagy bolygó születése milliárd évekre tehető?

Nem, viszonylag gyorsan kialakulnak, s épp ez benne az érdekes, hogy egy Nap tömegű csillag több milliárd évig is él, viszont már néhány millió év alatt felépül maga a csillag és a körülötte levő bolygórendszer is. Ez viszonylag gyors folyamat, s ezt próbáljuk mi elcsípni azáltal, hogy olyan csillagokat tanulmányozunk, amelyek éppen most születnek. Így próbálunk arra következtetni, hogy mi történhetett négy és fél milliárd évvel ezelőtt, amikor a Nap fiatal volt.

Milyen felfedezésedre vagy a legbüszkébb?

Nem egyedül az én nevemhez fűződik, csapatban pár éve egy fiatal csillagot tanulmányoztunk, mely fényváltozásokat mutat, s azt láttuk, hogy hirtelen százszorosára kifényesedik. Kezdtük műszerekkel figyelni, összehasonlítani korábbi mérésekkel, hogy milyen változás történhetett, s azt találtuk, hogy a felfényesedés hatására a csillagkörüli korongban levő porszemcséknek a szerkezete megváltozott, kristályos porszemcsék alakultak ki. Ez azért érdekes, mert ezek azok a porszemcsék, amelyek a bolygók építőelemei. Tehát az, hogy a fiatal csillagok fényessége változékony, hatással lehet arra, hogy miféle összetételű bolygók, üstökösök, kisbolygók alakulhatnak ki az adott csillag körül. Ez nagyon érdekes és váratlan eredmény volt.

A mindennapi célok mellett nyilván van egy távoli nagy cél, amit nagyon szeretnél elérni.

Elnyertem az Európai Kutatási Tanács 1,3 millió eurós támogatását, ezzel a következő öt évre egy kutatócsoportot alakítok ki a munkahelyemen, ehhez keresek most kollégákat, mert a munkaterv nyáron indul. S a lelkem mélyén nagyon szeretném, ha a természet meglepne, s valami teljesen váratlant fedeznénk föl.

 

 

nők férfiszerepbenUrbán Kláracsillagász

Ajánló