Életkép Gömörhorkáról

Életét évszázadok óta a kő, a fa, a papírgyár s a vasút határozta meg. Ma egyformán kiemelt gondot fordít hagyományainak ápolására és a jövő nemzedékek oktatására, nevelésére, művelődésére. A mai Gömörhorka területén egykor két falucska állott.

 

A Gömör–Tornai-karszt Kónyárt-fennsíkjának lábánál, sziklák, erdők, vasút, papírgyár, zsírkőbánya és a Sajó folyó ölelésében fekszik Gömörhorka, avagy régebbi nevén Özörény nagyközség

 

Életét évszázadok óta a kő, a fa, a papírgyár s a vasút határozta meg. Ma egyformán kiemelt gondot fordít hagyományainak ápolására és a jövő nemzedékek oktatására, nevelésére, művelődésére. A mai Gömörhorka területén egykor két falucska állott.

 

Rég és közelmúlt időkről

Valamikor a tatárjárás után, 1243-ban e helyen már említenek bizonyos Malah vagy Malach nevű települést, annak Szent Erzsébetnek szentelt templomáról pedig 1328-ból van írásos emlék. A falut egy 16. századi török rajtaütés pusztította el. A Pusztatemplom dűlőnév a szomszédos Lice felé vezető út melletti kisebb kiemelkedést jelöli, s állítólag itt állt egykor Özörény, amelyről kevés adat maradt fenn, írott emléke 1243-ból való. Gömörhorka a Kónyárt-fennsík lábánál, a Sajó folyó teraszán és a sziklás, teraszokká faragott domboldalon alakult ki; első említése a Borovszky-féle vármegye-monográfia szerint 1449-ből való, Horka alias Malach néven szerepel. A község közepén álló református templom 1786-ban épült. A vasút a Bánréve–Dobsina szárnyvonal kiépítésekor, 1871 és 1875 között ért el ide, s alaposan megváltozatta a falu életét, 1883-ban itt épült fel az Első Magyar Papíripari Részvénytársaság papír- és cellulózgyára, amely már akkoriban 360 munkásnak adott kenyeret. 1992-ben egy papíripari multivállalat, a Mölnlycke, később az SCA telepedett itt le. Néhány éve zsírkőbánya nyílt a falutól délre.

 

Gondok és tervek

Balázs Tibor, Gömörhorka polgármestere 2014 óta tölti be a posztot, korábban három megbízatási időszakon át alpolgármesterként dolgozott 1271 fős községéért. „Három hónap híján húsz évet dolgoztam a papírgyárban mint középvezető, de már ezt megelőzően aktív részese voltam a helyi történéseknek. Ami Gömörhorka problémája, az a járás és a tágabb környék településeinek is a gondja. Elsősorban a hiányos közlekedési infrastruktúra miatti munkanélküliség és a forráshiány sújt bennünket. Engem 2014-ben választottak meg a község élére, épp akkor, amikor véget ért a 2007–2014-es uniós pályázati időszak, és elkezdődött az új, 2014–2022-es. Már 2017 júniusát írjuk, de sajnos, a Szlovák Köztársaság kormánya erre az uniós pályázati időszakra eddig még csak nagyon-nagyon kevés új felhívást hirdetett ki. Emiatt a községeknek kötve van a kezük, nincs anyagi forrás új beruházásokra. Mi most a művelődési ház felújítására nyert összeg jóváhagyását várjuk, kicsit lassabban haladnak a dolgok a tervezettnél, de reméljük, idén elvégezhető lesz a teljes rekonstrukció. Emellett egy kistérségi hulladékudvar kiépítésén dolgozunk, ez törvény adta kötelezettségünk. A falu közműhálózata már korábban elkészült, teljes a lefedettség. A multicéghez tartozó papírgyárban mintegy ezernégyszázan dolgoznak, helyben mintegy hetven főnek ad munkát egy műanyaghulladékot feldolgozó vállalat, további munkahelyek egy szállítmányozó cégnél és két fémfeldolgozó magánvállalkozásnál vannak. Működik egy zsírkőbánya is a határban, néhányan pedig a vasútnál dolgoznak. Az egykor nagy hírű és prosperáló szövetkezet megszűnt, farmergazdaságokra osztódott szét, ott is vannak munkahelyek. A falu szintén vállalkozik, idegenforgalmi és szolgáltatási ágazatokban, az önkormányzati cég székhelye a művelődési házban van. Az itt működő vállalatokkal jó a kapcsolatunk, bár néha picivel több anyagi segítséget is adhatnának a nagy cégek, de ezen még lehet javítani” – mondja el Balázs Tibor, aki a képviselő-testülettel együtt a falu iskoláira, óvodájára és művelődési házára is nagy figyelmet fordít. „Kevés olyan kultúrház van a Rozsnyói járásban, mint a miénk, de a magyar és a szlovák oktatási nyelvű négy évfolyamos iskolákért is mindent megteszünk” – teszi a hozzá.

 

Óvodásnak, kisdiáknak lenni jó

A falu szívében, egy csinos kis épületben van a település kétnyelvű óvodája, ahová éves átlagban 35–40 gyerek jár. Az intézményt Kerepesi Angelika vezeti, vele együtt négy óvodapedagógus dolgozik itt. Az igazgató asszony elmondása szerint kiváló az együttműködés a község vezetőségével, példás az odafigyelés a jövő nemzedékekre. Az idén 117 éves épületet még 2006-ban uniós forrásokból sikerült teljesen felújítani, azóta folyamatosan bővül a felszereltsége. Azt csak kevesen tudják, hogy eredetileg egyházi iskolának épült, és maga gróf Andrássy Dénes egy akkoriban igen jelentős összeget, négyezer forintot adományozott rá. Az erről szóló oklevelet máig őrzik, hamarosan restauráltatni fogják. Az itteni óvodásokat egy érdekes, Szivárvány mottójú program szerint terelgetik, nevelgetik a pedagógusok, azaz színes, sokrétű a napi elfoglaltságuk.

Gömörhorka két alapiskolát tart fenn, a magyar oktatási nyelvűbe, amely négy évfolyamos, kétosztályos, három tanerős kisiskola, jelenleg 29 kisdiák jár. Balázs Ivett igazgató, Nagy Krisztina tanítónő és Lipták Mónika nevelőnő igen családias légkört teremtett a gyerekeknek, akikről el kell mondani, hogy rendkívül jól neveltek, kedvesek, és szeretnek iskolába járni. Az osztályok felszereltsége bármelyik nagyvárosi iskoláéval vetekszik, a számítógépes terem, az interaktív tábla a mindennapos oktatás része. Az oktatási-nevelési programba a hagyományőrzést is beleépítették. „A gyerekek túlnyomó része helybeli, de néhány szomszédos településről is járnak ide páran. Hamarosan a gömörhorkai népoktatás fennállásának a 225. évfordulóját fogjuk ünnepelni az idei falunap részeként, és ott a 85 éve működő szlovák alapiskoláról is megemlékezünk. Minden falusi, egyházi rendezvényen ott vannak a tanulóink, akik országos versenyeken, regionális megmérettetéseken is képviselik a települést. Az iskola léte biztosnak látszik, a gyermeklétszám évek óta nem változik lényegesen, hosszabb távra is nyugodtan lehet tervezni” – mondja el Balázs Ivett.

A szlovák tanítási nyelvű alapiskolába főleg a helyi szlovákul, de cigányul is jól beszélő gyerekek járnak. Másfél éve vezetőváltás történt az intézményben, Ildikó Halčinová került az élére, aki Tornaljáról jár be. Kolléganőjével, Erika Molnárovával együtt tanítják a négy évfolyamba járó 22 kisdiákot. „Most kezdődik egy szellemi építkezés, és máris jónak mondhatók a tapasztalatok. Az itteni cigányság igyekvő, a gyerekeknél nincs hiányzás, a szülők már az elektronikus értesítő könyvecskét is megszokták, s nagyon jó lett a kapcsolat velük. Tanulóink minden helyi programban örömmel részt vesznek, szerepelnek. Kis kézműves-alkotóműhelyt is kialakítottunk már, ahol szívesen dolgoznak. Elkezdtünk hosszú távra építkezni és tervezni, a demográfiai mutatók szerint biztatóak a kilátások” – mondja el Ildikó Halčinová.

 

Foci, szabadidő, kultúra

Gömörhorkán mindig is komoly hagyománya volt a sportnak, helyben most is három csapat van, a felnőtt-, az U19-es és az U11-es. A felnőttcsapatnak az V. liga még az a hely, ahol jól érzik magukat, ott még sportszeretetből, feltörekvő amatőrökként játszanak, nagy lelkesedéssel. A falu minden lehetséges módon támogatja a futballistákat, kéthetente, a hazai mérkőzéseken általában 2-300 fős közönség látogat ki a pályára. Idén az építkezések miatt valószínűleg zárva lesz a környéken ismert gömörhorkai Veronika strand, de az idegenforgalom teljesen nem szünetel. Kerékpárút, túraútvonalak kiindulóhelye a település, a Gömör–Tornai-karszt egyik központja. A fiatalokat néhány éve, 2010-től a Napsugár tánccsoport fogja egybe. Félszáznál is több tagja van, a legfiatalabb 3 éves, a legnagyobbak 17 év körüliek. Jó híre van a csoportnak, sok helyre hívják őket fellépni, ők pedig szívesen járnak. A korosztályok szerint hat kisebb csoport dolgozik Giczei Annamária és Makai Marika irányításával, s a táncolás mellett kreatív kézművescsapat is alakult; ezt Fodor Jutka vezeti. A művelődési ház biztos bázisa a fiataloknak, szakemberek segítségét is igénybe vehetik. Az épület – amelyet 1967-ben adtak át, és idén 50 éves – arról is híres, hogy 1969-ben itt volt a Kassai Thália Színház első premierje. A társulat azóta évente legkevesebb egy-két alkalommal visszajár ide egy-egy vendégelőadással. „Örülök annak, hogy az elmúlt években a lélekszám csökkenése ellenére a fiatalok egy része itthon próbál érvényesülni, és aktív társadalmi életet él. A falu vezetőségének minden helyi civil társulással, a református gyülekezettel, a vadásztársulattal, a két nyugdíjasszervezettel kiváló a kapcsolata. Az önkéntes tűzoltók csapata most szerveződött újjá. A falu honlapját Balázs Dávid szerkeszti, aki szintén egyik motorja a helyi fiatalságnak. Most a hagyományosan július utolsó szombatján tartott falunap szervezését kezdtük el, de folyamatban van egy településmonográfia elkészítése is. Terv és kedv, az van, pénzt meg teremteni kell hozzá” – teszi hozzá Balázs Tibor.

 

 

 

 

FaluképSzászi ZoltánGömörhorka

Ajánló