Csicseri tavasz az Ung-vidéken

A folyóvizek által formált szinte már bukolikus táj, az Ung-vidék egyik legnépesebb nagyközsége Csicser. Lakosainak több mint 90 százaléka magyarnak vallja magát. Egy, a fővárostól és a nagyvárosoktól távoli, mégis életerős, fejlődő településre invitáljuk az olvasót.

Amit a krónikák mesélnek

A falu nevét írott források 1263-ban említik először, egy birtokperben, amelyben egy Mix nevű úr perelte vissza vagyonát bizonyos Csicseri Szobeszlávtól. A vidék természetesen sokkal korábban lakott volt már: a település régészeti szempontból is figyelemre méltó, ezt a különböző korokból származó leletek is bizonyítják. Csicser úgynevezett szalagtelkes úti falu, olyan dombos folyóteraszokon alakult ki, amelyeket nyugat felől a Laborc, délkelet felől pedig a Latorca folyó kerít be, korábban pedig mocsarak, és az Udocs patak is. Kiváló mezőgazdasági terület, különösen alkalamas zöldség és gyümölcs termesztésére, állattenyésztésre. Az itt élők nagy része ma is ebből él.

Varga Imre polgármester már hatodik megbízatási időszakát tölti a község élén. Az elmúlt negyedszázad minden történésének részese volt, és a falu múltjának is kiváló ismerője. „Rendezett, otthonos, fejlődő falu az én álmom, s ebből az álomból már sok mindent sikerült megvalósítanunk. Nagy örömöm, hogy jól működő iskolánk és óvodánk van, a civil élet is aktív és eseménydús, mind a három egyház gyülekezetének fiatal lelkes papja van. Biztató a gyarapodás, néhány éve nő a lélekszám, szinte alig költöznek el innen, viszont egyre többen érdeklődnek ingatlan után. Ami gond, az a munkalehetőségek korlátozottsága, hogy olyan messzi homályba veszőnek látnak bennünket a fővárosból, és a megyeközpontból is olykor. Falunk teljes közüzemi hálózatát kiépítettük, egyedül a főutcán nem tudtunk eddig előbbre lépni járda és útpadka ügyében, mert az állami út. Most sikerült végre egyezségre jutni a megyével, jelképes összegért bérbe vettük ezt a területet, hogy pályázati forrásokból megoldhassuk az esővíz elvezetését és a gyalogjárók kiépítését. Ha már itt élünk a nagy kémények, az 1959-ben alapított vajáni hőerőmű tövében, a vizek ölelésében, akkor tegyük kellemessé, széppé a lakóhelyünket” – mondja, majd az óvodába és az iskolába invitál. Az oktatást, a fiatalokkal való foglalkozást ugyanis mind ő, mind a képviselő-testület szívén viseli. Jól tudják, hogy a jövő a gyerekeké, őket kell úgy nevelni, hogy a rájuk hagyott javakkal jól sáfárkodjanak majd.

 

Otthonos óvoda, játszva tanító iskola

Csicser óvodáját Eötvös Lýdia igazgatja, aki már 38 éve a pályán van. Jelenleg 20 gyerekkel foglalkoznak. Az óvoda nevelési programja a hagyományőrzésen és környezetbarát gondolkodáson alapul. Igények és a tervezett cél szerint használják a Montessori- és a Waldorf-módszert, interaktív tábláik, kézműves-foglalkozásaik, remek játszótereik vannak, és saját kis néprajzi tárlat fogadja az érkezőt. A falon, az óvoda zászlóján megszívlelendő felirat: „A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát!” Ilyen óvodára mondja a felnőtt, hogy de jó lenne megint gyereknek lenni és ide járni! A beíratottak létszáma szerencsére évek óta stabil, sőt újabban már a környék más településeiről is idehozzák a gyerekeket; az iskolások is idejárnak étkezni. A négyosztályos iskola alig pár száz méterre van. 41-en tanulnak benne. Markó Erzsébet igazgató vezeti a hatfős kollektívát, négy osztályfőnök, egy nevelő és egy nevelői asszisztens foglalkozik a gyerekekkel. A felszereltség pazar: interaktív táblák, számítógépes terem, tornaterem, szabadtéri többfunkciós pálya, játszótér. Minden tiszta, jól karbantartott, látszik az odafigyelés, és ez nemcsak az osztálytermekre érvényes, hanem a gyerekekre is. Markó Erzsébet szerint az iskola oktatási programja a játszva megtanítani a tanulandókat elv szerint működik. Sikereik gyarapodnak, ottjártamkor az idei Duna Menti Tavaszra való utazásról beszéltek, Csicseri Csacsogók nevű csoportjuk, amelyet Očenáš Emőke vezet, eljutott az országos döntőbe. Kistérségi különlegességként Kincsem néven tantestületi zenekar, mellette gyerekekből verbuválódott kórus is működik az iskolában, ezek vezetője, motorja Szilvási Tibor. Rendszeresen fellépnek falu-, egyházi és környékbeli rendezvényeken. Az iskola jövője biztosnak látszik. Gyermeklétszámban számottevő csökkenés nem várható, s a fenntartó, a község kiemelten kezeli oktatási intézményeit. Az iskola melletti kántortanítói lakást pedig csinos vendégházzá alakították át.

 

Gazdag hitélet

A község egyik legrégebbi épülete a református templom, amely a román stílusú Szent György-templom maradványaira épült 1284 táján, már a gótika jegyében. A 17. században a reformátusoké lett, egy időben benne miséztek a katolikusok is. 1784-ben átépítették, utoljára a közelmúltban újították fel. Lelkes hívei példásan karbantartják. A csicseri római katolikusok 1796 és 1800 közt épült késő barokk templomukra és híres falubelijükre, Orosz László jezsuita atyára is méltán büszkék lehetnek. Orosz Lászlót jeles hittérítőként, egyetemi tanárként, az első argentínai nyomda alapítójaként tisztelik. Itt élt s halt mártírhalált a II. világháború idején Szmutkó Emil plébános. A templommal szemközti egyik ház pincéjében imádkozva vigasztalta híveit egy légitámadás idején, s a házat bombatalálat érte. A bomba nem robbant ugyan fel, de átszakítva két födémet halálra sújtotta az imádkozó plébánost. Egy másik jeles személy, néhai Bujdos Erzsébet 91 évet élt, 1992-ben hunyt el; évtizedekig Amerikában dolgozott egy vagyonos család házvezetőjeként, majd hazatérte után teljes – igen jelentős – vagyonát az egyháznak adta. Belőle építették fel és rendezték be a parókiát, újították fel a római katolikus templomot. Csicser harmadik felekezete a görög katolikus, ennek a temploma egy 1750 táján épült, majd 1900-ban lebontott fatemplom helyén áll. 1903-ban szentelték fel, neoklasszicista stílusú. Kertjében nyugszik az utolsó ungi alispán, Csicseri Orosz András. 

 

Sportolni jó, művelődni fontos

Igen aktív a helyi kulturális és sportélet. A falu művelődési házában, amely a községi és a postahivatalnak is helyet ad, fiataloknak, időseknek helyet biztosítanak a kulturált szórakozásra, a színházterem sok rendezvénynek ad otthont. Klubhelyiséget is kialakítottak benne, ott családi, baráti eseményeket tarthatnak. A futballpálya mellett közösségi központ működik, tanfolyamok, képzések, kisebb rendezvények lebonyolítására, ez szolgál bázisként a focipályán és a mellette épített szabadtéri színpadon történő olyan eseményekhez, mint a falunap, az önkéntes tűzoltók versenye, a rendszeres V. ligás futballmérkőzések és a már évtizedek óta megrendezett pünkösdi torna. Utóbbinak évekig volt egy különlegessége: a görög keleti egyházmegyei labdarúgócsapat is benevezett rá, amelynek papok, sőt maga a püspök is tagja volt. Varga Imre polgármester mosolyogva meséli, hogy amikor először vett részt az akkori görög katolikus lelkész szervezte csapat, az idősebb nénikék bizony elcsodálkoztak, hogy a püspök atya ornátus helyett sportszerelésben jelent meg a pályán. „Van itt jövőkép, van akarat is. Bizakodom, mert látom, a falu fejlődik annak ellenére, hogy hátrányos helyzetű régió vagyunk. A Nagymihályi járáshoz csatoltak bennünket 1996-ban, peremvidéke vagyunk a járásnak. Munkahelyből hiány van ugyan, de még azok is, akik évek óta Nyugat-Európában vagy az ország fejlettebb régióiban keresik meg a kenyérrevalót, hazajárnak tíznaponta, hetente vagy a nagyobb ünnepekre. Akik helyben dolgoznak, azoknak a jól működő szövetkezet és a falu vállalkozásai, a vendégház, a kisbuszos személyszállítás adnak megélhetést. Egyre több házat újítanak fel, korszerűsítenek, nő az érdeklődés az itteni ingatlanok iránt. Szinte alig van most eladó Csicserben. Szeretném, ha a fejlődés nem állna meg, és valóra válthatnánk a terveinket” – teszi hozzá a polgármester.

 

 

 

 

 

FaluképSzászi ZoltánCsicserUng-vidék

Ajánló