Az elrugaszkodás ideje

Van egy városka a Sajó völgyében. Történelme messzi korokba nyúlik vissza, s hol szebb, hol szomorúbb időket élt, hol fejlődésnek indult, hol meg stagnált. Jelene most reményteljes és biztató, jövőképe pedig vonzó, az ott megindult fejlődés példa lehet a hozzá hasonló kisvárosoknak.

 

Vissza az ősidőkbe

Tornalja, a Sajó teraszain épült kisváros legkevesebb hétezer éve lakott terület. Már az újkőkori vonaldíszes kerámia népe is megtelepedett ezen a vidéken, majd a míves, szinte tojáshéj vékonyságú agyagedényeket készítő bükki kultúra, később a badeni műveltség, aztán a középső és kései bronzkorok népei lakták, a város Dobogónak nevezett része, azaz az egykori ruhagyár és környéke Európa egyik legnagyobb bronzkori telephelye lehetett. A város területén kelta település és temetkezés nyomai s kevés germán és népvándorlás kori lelet is előkerült. A magyar honfoglalók valószínűleg már a 9. század végén megtelepedhettek itt, amire a Kér és Keszi helynevek környékbeli előfordulása utal. A város nevét feltehetően arról a toronyvárról kaphatta, amely a mai Zoltán-kert nyugati sarkában, egy lencse alakú kipreparálódott mészkősziklán épült a tatárjárás után. A település első említése Kevyként 1245-ből való. A Tornallyay család őse, Bolok tulajdona volt ekkor, aki a muhi csatában szerzett érdemeiért várépítésre kapott engedélyt IV. Bélától. Tornalia néven 1291-ben említik először a pápai tizedjegyzékben. Máig él a legenda az Ajakatlan Kisasszonyról, a Tornallyay család őséről, Zsófiáról, akit kincseket kereső tatár vallatói csonkítottak meg. Sok csapás, sorsfordító változás érte ezt a vidéket. Pusztított tatár, török, átvonuló hadak, létezését, fejlődését mindig is befolyásolták a körötte folyton változó határok. Volt idő, hogy járványok tizedelték meg lakosságát, volt, hogy őrült eszméknek esett áldozatul szinte minden ötödik polgára. Szülöttei végigharcolták a világháborúkat, megszenvedték a kitelepítést, a hontalanság, jogfosztottság éveit. A városka minden nehézség ellenére 772 éve létezik, fejlődik, most éppen akár sorsdöntőnek is mondható beruházások, fejlesztések egész sora előtt áll.

 

Mezővárosból iparváros

A szlovák kormány elmaradott régiókat segítő stratégiai tervének máris kézzelfogható eredményei vannak itt, a fellendülést szolgáló régiófejlesztési iroda már működik, a városháza tetejét kicserélték, a városi hivatal dolgozói és a városvezetőség a képviselő-testülettel együtt jelenleg számos pályázaton dolgozik. Szögedi Anna polgármester és Nagy László hivatalvezető az elmúlt két évben tizenöt már megvalósult vagy előkészítés, versenytárgyalás fázisában lévő pályázatról tud számot adni. Összértékük 10,223 millió euró; ebből a város kitörési lehetőségét, megálmodott jövőjét megvalósító termálfürdős strand pályázata 8,355 millió euró. A polgármester asszony és hivatalvezetője szerint most reális az esélye annak, hogy a korábban mező-, majd iparvárosként számon tartott Tornaljából jelentős iparral rendelkező fürdőváros fejlődjön ki. Szögedi Anna szerint kihagyhatatlan lehetőségek előtt állnak. A települést régen még csak a szomszédos megyeszékhelyek, Sajógömör és Pelsőc melletti községként említették. Az 1872 után épült Bánréve–Dobsina vasútvonalnak köszönhette gyors fellendülését, így lett mezőváros, kereskedelmi központ, vásártartó hely. Ezt a félig kereskedő-iparos és földművelő jellegét egészen 1948-ig megtartotta. Ugyanebben az évben a nevét is elvették, a Šafárikovót kapta helyette; eredeti nevét a rendszerváltozás után, 1990-ben követelte és kapta vissza. 1960-ban elvesztette járási székhelyi rangját, majd 1996-ban a Nagyrőcei járáshoz csatolták. A polgármester asszony is úgy ítéli meg, hogy ez a két intézkedés nem vált javára Tornaljának. „Ami ezekből az időkből pozitívumként elmondható, a trencséni ruhagyár részlegének 1965-ös idetelepítése és a piesoki gépgyár üzemeinek kialakítása, ezek helyén fejlődtek ki a mai ipari parkok. Tornalja dinamikus fejlődését 2010-től kezdhetjük számítani, amikor a bezárt ruhagyár helyén állami támogatással ipari parkot kezdtünk építeni, és amikor külföldi magántőkéből elindult egy új gépgyár építése. Azóta városunkban belga, francia, német, szlovák, cseh és helyi érdekeltségű cégek egész sora telepedett le, biztos megélhetést nyújtva a szakképzett munkavállalóknak. Aki gépipari szakképesítésű, az most biztosan talál magának tisztességes munkát városunkban, de az egykori varró- és szabónőknek, ruhagyári betanított munkásoknak is javulnak az esélyeik. Az ipari parkban megtelepedett német cég néhány év alatt 245-re növelte dolgozóinak létszámát, és ez még tovább növekszik, 260-ra. Egy új cég most telepedett le, ott is legkevesebb 15 fővel indul augusztusban a termelés, s ez a létszám remélhetőleg egy éven belül megkétszereződik. Vannak cseh faipari cégek, melyek már ingatlant vásároltak, náluk még folyamatban van a gazdasági minisztériumhoz benyújtandó pályázat elkészítése. Remélhetőleg legkevesebb hatvan embernek kínálnak majd munkahelyet. Úgy tudjuk, a belga tulajdonú gépgyárban is bővítést terveznek, s egy helyi faipari vállalkozó ugyancsak szeretné növelni alkalmazottainak létszámát; információink szerint sehol sincs leépítés.”

 

Iparvárosból fürdőváros?

A déli részen, Királyi városrészben még a hatvanas évek végén elkezdődött egy strandfürdő kiépítése. Az biztos, hogy a mélyben jó minőségű, tiszta és ásványi anyagokban igen gazdag vízforrások vannak, kérdés, van-e termálvíz is, és lehetséges-e gazdaságos módon felszínre hozni, fürdőkomplexum működtetésére jól kihasználni. Azt pontosan érzékelte a képviselő-testület és a városvezetőség is, hogy jelenlegi formájában nem maradhat tovább a strand. Nagy László hivatalvezető úgy látja, a határokon átnyúló projektekben és egy kifejezetten a fürdőturizmusra irányuló pályázattal lehetne most komoly áttörést elérni. Ez folyamatban is van. A város a strandról még az idén eltávolíttatja az összes bungalót, a bérlőkkel felmondta a szerződést. A megtisztított területen egységes koncepció szerint épülne meg az úgynevezett kétkapus rendszerű, az év minden napján használható fürdőkomplexum. Feszített víztükrű medencékkel és a nagy méretű régi épített medencével, búvároktató központtal a tengerszem partján. „Egy határokon átnyúló pályázat részeként termogeológiai kutatást szeretnénk végeztetni, hogy biztosak legyünk abban, van termálvíz, érdemes furatot készítetni és ebben az irányban fejleszteni. Ha van, akkor gondolkodhatunk a búvároktatói központ és a nagy medence városi tulajdonban való megtartásán, az egész évi működtetésű termálvizes komplexumban pedig társtulajdonosként egy befektetővel elindítanánk egy nagy beruházást. Ha lesz termálvíz, szerintünk lesz befektető is! Pályázatunk elbírálását júniusra várhatjuk, az egész strandfejlesztés legkevesebb 8,355 millióba fog kerülni. Ha ez sikerül, akkor minőségi ugrás várható: az ipari város fürdővárossá léphet elő. A fürdőkomplexumhoz csatlakozna az a kerékpárút, amely érintené a Zoltán-kertet, s onnan Visnyó községen át egészen az Aggteleki-karsztig vezetne. Ez a komplex nagy fejlesztés volna a jövőkép” – hangsúlyozza Szögedi Anna.

 

A legek iskolái Tornalján

Ebben a városban mindig is kiemelten kezelték az oktatást. Hogy mitől a legek iskolája a Kazinczy Ferenc Alapiskola? Egy dologban biztos, hogy országos viszonylatban egyedülálló: ez a legnagyobb tanulólétszámú magyar oktatási nyelvű, teljes szervezettségű alapiskola! Jelenleg 820-an járnak ide, idén 76 elsőst írattak be, szeptemberben további 8 gyerekkel nulladik évfolyam indul. Az iskolának 80 alkalmazottja van. A másik leg is kézenfekvő. Európai viszonylatban azért különleges intézmény ez, mert területén található ma a világrész legnagyobb platánfa-monokultúrája, amely száz egyedből áll. Ezeket a fákat a tanulók nevelgetik, ápolgatják szakmai felügyelettel. A multifunkciós sportpályáját nemrég adták át, az épület teljes rekonstrukcióját is nemrégiben fejezték be. Helyiségek bővítésével, a tornatermi felszerelés korszerűsítésével járt. A szlovák oktatási nyelvű P. J. Šafárik Alapiskolát szintén felújították az elmúlt fél évtizedben. Ennek a területén – ha sikeres lesz az a pályázat, amelynek első körében a város minden feltételnek megfelelt – jégstadion is épülhet! Ezzel a Šafárik alapiskola lehet régiós szinten a legek iskolája. Az oktatást kiemelten kezelő városvezetőség jelenleg az óvodák szervezeti átalakítását viszi végbe a hatékonyabb és pályázatképesebb működés végett. Összevont óvodája lesz Tornaljának, így tudnak majd eredményesen részt venni az Erasmus és más uniós programokban. Fájó probléma a középiskolai hálózat gyengülése: a jelek szerint az itteni gimnázium diáklétszáma vészesen apad, nem tudni, hogyan tovább. Sajnos, nem sikerült ebben az intézményben megvalósítani egy olyan duális szakképzést, amely a helyi gépipar igényeinek megfelelő fiatal szakembereket készített volna fel, pedig a belga tulajdonú gépgyártó cég komoly támogatást is ígért hozzá. Ma a gimnázium mellett az egykori textilipari szakközépiskolából átalakított középiskola kínál még továbbtanulási lehetőséget a fiataloknak helyben. Szögedi Anna korábban az oktatásügyben dolgozott, így pontosan tudja, hogy a jövő az iskolákban dől el, tehát a város jövőjét is befolyásolja, milyenek az iskolái. „Kora reggel öt órától szinte pezseg a város, egészen délután négyig, aztán ennek a pezsgésnek vége. Jó lenne hazacsábítani az elköltözött fiatalokat, jó lenne egy kicsit dinamikusabb kulturális élet. Itt még látok tartalékokat, szeretnénk, ha nem csupán egy, a Csemadok által fenntartott énekkar és a szabadidőközpont mellett működő táncstúdió dolgozna Tornalján, hanem több másféle öntevékeny csoport is” – mondja. Nagy László hivatalvezető pedig azt ecseteli, ajánlatos lenne talán hamarosan átszervezni a szabadidős tevékenységekkel foglalkozó intézményeket, és azokat is közös igazgatás alá vonni. „Van egy nagyon magas színvonalon oktató művészeti alapiskolánk, egy jól működő szabadidőközpontunk és ott a művelődési ház, ahol digitalizált mozi, színházterem, könyvtár van. A művelődési ház korszerűsítése is elkerülhetetlen, idén a színházi és mozirész felújítását kellene elvégezni, aztán pedig az épület másik szárnyáét is, ahol szálláshelyeket, hostelt lenne ésszerű kialakítani. Ezekre kerestük a saját és a pályázati forrásokat, a projekt 258 ezer eurós beruházással számol – tette hozzá Szögedi Anna.

 

Ami mindenkit érint

Utak, vízmű, szemétgazdálkodás, közvilágítás, buszpályaudvar. Ezek a dolgok mindenkit érintenek a városban. Már azért is, mivel Tornalján igen rövid időn belül el kellene kezdődnie a teljes csatornahálózat és a víztisztító építésének. Ennek a pályázata kész, a versenytárgyalásokat is lebonyolították már, most a Monopolellenes Hivatal vizsgál egy beadványt, ha ez a folyamat véget ér, kezdődhetne is a munka. 14,7 millió eurós beruházás lesz, a város teljes szennyvízcsatorna-hálózatának építését hozza magával, természetesen az azzal járó aszfaltozásokkal együtt. Csak magában a városban mintegy 30 kilométer aszfaltút van, s ezek mindegyike érintett a csatornázásban. A határban van egy modern, minden előírásnak megfelelő kommunális szeméttároló, ez ma a környék legnagyobb szabad kapacitásokkal rendelkező tárolója. A háztartási hulladék elhelyezése így évtizedekig biztosítottnak látszik. Egyfajta fegyverténykényt kezeli a városvezetőség, hogy sikerült több mint kétezer köbméter illegális szemétlerakatot felszámolni a városban és peremterületein. Ezt is pályázati forrásból.

Aki mostanában estefelé érkezett Tornaljára, meglepődhetett az energiatakarékos, de igen nagy fényerejű közvilágításon, amelynek korszerűsítését 746 ezer euróból végezték el. Megérte, hiszen a kiadás a takarékos világítótestekkel rövid távon megtérül. A történelmi városközpont, a Fő tér rekonstrukciójáról sem feledkeztek meg, ennek egyik feltétele lenne az autóbusz-pályaudvar kiépítése az egykori piactéren, alig néhány száz méterre jelenlegi helyétől. Ha sikerül megegyezni a Losonci Autóbusz-közlekedési Vállalattal, akkor itt is jelentős előrelépés várható. Szögedi Anna szerint a központot a régi szépségében kellene felújítani, azaz újra kialakítani a fekete bazaltkockás felületeket. „Ahol és amikor csak lehetett, igyekeztünk a régi, felszedett kockakövet elraktározni. Hogy a tér felújítására mikor kerül sor, még nem tudjuk pontosan, a pályázati lehetőségeket erre a célra is igyekszünk majd kihasználni. Jó lenne még egy többfunkciós sportcsarnok, a régi Fehér Ló, a Zoltán-kert és környékének építészeti rendezése és jobb kihasználása. A szabadtéri színpadot is rendbe szeretnénk tenni, és évek óta szó van az egykori Tornallyay-kastélyról, amely magántőke bevonásával reprezentatív központja lehetne a városnak, de itt egyelőre még nem teljesen tisztázottak a feltételek. A város ugyan nem tud közvetlenül munkahelyeket teremteni, de okos, előrelátó, koncepciózus lépésekkel helyzetet tudunk teremteni befektetőknek” – mondja a polgármester asszony.

 

Tornalja jelképekkel

A város címere, amely a Tornallyay család egykori címerének elemeiből építkezik, egyszerre utal múltra és jövőre. Pajzs alakú zöld mezőben álló ezüst torony, mellette pedig ekevas és csoroszlya. A címer a dicső múltról és az egykori településjellegről tanúskodik. Biztosan így is marad a jelkép, de érdemes bízni abban, hogy a valóságban Tornalja remélhetőleg néhány éven belül ipari, kereskedelmi központ és fürdőváros lesz.

 

 

 

VárosképSzászi ZoltánTornalja

Ajánló