Rossz a kedve? Kapjon be egy pirulát!

Mi sem könnyebb, mint meggyőzni az embert, hogy ha bekap egy pirulát, máris jobban fogja érezni magát. Az elmúlt tizenöt évben háromszorosára nőtt a Szlovákiában felírt antidepresszánsok mennyisége. A nagyobb fogyasztás egyik oka romló kedélyállapotunk, a másik pedig a gyógyszerlobbi.

Mindenhol több fogy

Ezer emberre jelenleg negyven adag antidepresszáns jut – duplája a rendszerváltás utáni mennyiségnek. A Szlovák Pszichiátriai Társaság nyilatkozata szerint a megélhetési gondok, adósságok, munkanélküliség, komoly betegségek vagy öröklődés okolható érte, de csüggednünk nem kell – világviszonylatban így is a középmezőnyben vagyunk. Az OECD-államok átlaga 65 napi adag, azaz egyharmadával több. A legtöbb antidepresszánst fogyasztó államban, Izlandon pedig háromszor annyit használnak ezekből a gyógyszerekből, mint nálunk. A legkevesebbet Chilében adják el. Tehát a lakosság kedélyállapota nem feltétlenül függ össze az anyagi jóléttel. Persze nem kizárt, hogy a csekély fogyasztású államokban egyszerűen nincs idejük és módjuk az embereknek pszichológushoz menni, ha rossz a kedvük, de a depresszió elleni szerekből ettől függetlenül mindenhol egyre többet vesznek be.

A nők gyakrabban depressziósak

Élete folyamán minden második embernek vannak depressziós időszakai, a WHO adatai szerint jelenleg a produktív lakosság húsz százaléka szenved ebben a megbetegedésben. A szlovákiai arány is hasonló: az összlakosság két százaléka gyógyíttatja magát, és legalább ennek a négyszerese szenved a depresszió egyes tüneteitől. Jozef Hašto pszichiáter szerint a betegség bárkit, bármely életkorban elérhet, de leginkább a 40 és 60 év közöttieket sújtja. A nők gyakrabban depressziósak, vagy legalábbis gyakrabban fordulnak lelki problémáikkal orvoshoz. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a férfiakat nem nyomasztják az élet dolgai. Talán csak nem lelkiznek annyit, vagy kínosnak tartják, hogy kitárulkozzanak. Az USA-t kivéve, ahol bizonyos körökben már egyenesen kötelező a saját pszichológus. Divatba jött, mint a személyi edző.

Így vagy úgy, lelki egészségünk romlása előbb-utóbb fizikai állapotunk hanyatlását okozza. A depresszió egyenes következményei a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbaj és az alkohol-, valamint kábítószer-függőség. „A kapcsolat fordított irányban is működik: azoknak, akik az említett megbetegedésekben szenvednek, nagyobb a hajlamuk a depresszióra” – figyelmeztet Hašto doktor.

 

Ideje van a boldogtalanságnak

A depresszió legfőbb jellemzője, hogy az érintetten tartós személyiségzavar lesz úrrá, és fokozatosan elveszíti érdeklődését minden iránt, ami valaha örömet szerzett neki. Gyakran a mindennapi tevékenységeit sem képez elvégezni, tehetetlennek érzi magát, csökken a munkakedve, tanulási képessége, mások iránti együttérzése.

„A depresszió nem egyszerű levertség vagy szomorúság, mindenképp gyógyításra szorul. Ha több mint két hétig tart a súlyos levertség, ajánlatos szakemberhez fordulni, mert gyógyszerekkel és terápiával is jól kezelhető. Ha viszont kezeletlenül hagyják, a páciens érezheti úgy, hogy a saját hajánál fogva kirángatta magát belőle, de a következő alkalommal még mélyebbre zuhan” – mondja a szakember.

Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy az öndiagnózis nem feltétlenül helytálló, mert a szeretett személy elvesztése utáni gyász, a beteg családtag ápolásával járó testi-lelki kimerültség vagy a szakításokat követő szomorúság még nem feltétlenül depresszió. Bizonyos mértékben meg kell élnünk a bánatot, fájdalmat, boldogtalanságot, ez mind az élet része. Akkor válik kórossá, amikor gátol bennünket a munkavégzésben, kapcsolattartásban, szó szerint megbénít. „Az, hogy kedélyállapotunk ingadozó, természetes folyamat. Nem lehetünk mindig jókedvűek, pozitívak, mert az életnek vannak árnyoldalai – ezeket el kell fogadnunk, és fel kell dolgoznunk. Sajnos, azt tapasztalom, hogy ma egyre nehezebb, mert a média azt sugallja, hogy mindig optimistának, sikeresnek, boldognak kell lennünk. Egy hamis képnek igyekszünk megfelelni, és kiszorítjuk tudatunkból a természetes szomorúságot, gyászt, boldogtalanságot. Ennek mind helye van az életünkben; állapotunk akkor válik kórossá, amikor a letargia eluralkodik rajtunk” – teszi hozzá Hašto.

 

Gyógyszert csak mértékkel

Ilyenkor jöhet számításba könnyebb esetekben a pszichoterápia, súlyosabbakban a gyógyszeres kezelés. Utóbbitól sokan tartanak, de Jozef Hašto szerint ma már olyan pontosan és fokozatosan be tudják állítani az adagokat, hogy a mellékhatások minimalizálhatók. „Az antidepresszánsoktól nem válik függővé a beteg, ezért állapota javulásával fokozatosan kiiktathatók. Nem túl komplikált esetekben a tünetek megszűnésétől kezdődően még fél évig kell egyre kisebb adagokban szedni őket, utána el lehet hagyni, Sokkal veszélyesebbek a nyugtatók és altatók, amelyek valóban függőséget okozhatnak, azért ezeket csak orvosi felügyelettel szabad használni.

A depressziós beteg környezetének nem kell mindenáron azon fáradoznia, hogy jókedvre derítse, nevetésre bírja az érintett személyt. A túlzott igyekezet gyakran kontraproduktív lehet, mert arra ébreszti rá őt, hogy nem tud ugyanazokon a dolgokon nevetni, mint mások. Ezáltal betegsége csak súlyosbodhat, főleg, ha úgy érzi, hogy bármennyire szeretné, nem képes megfelelni környezete elvárásainak. A hozzátartozók akkor cselekszenek bölcsen, ha nincsenek elvárásaik, elfogadják, hogy az érintett nem látja a kiutat, de segítenek neki megkeresni.

 

A szomorú tények

  • Háromszor annyi antidepresszánst fogyasztunk, mint 2000-ben 
  •  A depressziós betegek 10–15 százaléka követ el öngyilkosságot
  •  A betegség a 40 és 60 év közöttieket sújtja leginkább
  •  A nők gyakrabban depressziósak, mint a férfiak
  •  Nem minden szomorúság depresszió
  • A legjobb gyógyszer az aktivitás és a kapcsolatok ápolása

 

A Kék bálna csak marketingfogás

A tinédzserek szüleit az utóbbi hetekben a Kék bálna nevű internetes játékkal ijesztgették, amely a hírek szerint öngyilkosságra buzdította a résztvevőket. Állítólag Oroszországból indult, és a közösségi oldalakon terjed. A résztevőket fokozatosan egyre nehezebb és veszélyesebb feladatok elé állítja, majd arra szólítja fel, hogy kövessenek el öngyilkosságot. Ha ezt nem teszik meg, azzal fenyegeti őket, hogy családjuk tagjait baleset, tragédia éri. A pánikot sok sajtóorgánum is terjesztette, a lapok részletesen leírták a feladatokat: a tiniknek horrorfilmet kellett nézniük, felhőharcolók tetején állniuk vagy vonatok előtt átszaladniuk. Az utolsó feladat a sajtó szerint mindig az öngyilkosságra való buzdítás volt, de orosz oknyomozó újságírók utánajártak, hogy egyetlen, a halált önként választó tizenéves esetében sem sikerült bizonyítani, hogy a Kék bálna miatt vetett volna véget életének. Tény és való, hogy léteznek olyan internetes oldalak, amelyek különböző értelmetlen és veszélyes feladatoknak vetik alá a fiatalokat, de mindeddig nem bizonyosodott be, hogy valóban öngyilkosságra szólítanák fel őket. A jelenséggel Az olomouci Palacký Egyetem Virtuális Kommunikációs Központja foglalkozott behatóan, és vezetője, Kamil Kopecký azt mondja, a fő cél a Kék bálna védjegy népszerűsítése volt. „Sajnálatos, hogy ilyen eszközöket használnak hozzá, mert felesleges, ellenőrizhetetlen pánikot keltenek. Ez öngerjesztő folyamat, és ma valóban nem lehet kiszámítani, hány tinédzser kockáztatja testi épségét csak azért, hogy egy márkanevet népszerűsítsen. A Kék bálnát ma már mindenki ismeri, és néhány hónap múlva senki sem fogja feltenni a kérdést, hogy milyen áron. Csak azok, akiknek a gyermeke valóban ennek a hülyeségnek a rabjává vagy áldozatává vált”.

 

 

 

TémaVrabec Máriaantidepresszánsdepresszió

Ajánló