Mai Sissi

Írói képzelet szülte bonyolult szerepei mellett Táňa Pauhofová most játszik harmadszor valós figurát. Az Agnieszka Holland nevével fémjelzett, nagy sikerű HBO-sorozat, az Olthatatlan (Égő bokor) bátor ügyvédnője, a hatvannyolcas prágai események révén híressé vált Dagmar Burešová után Lída Baarovát, a harmincas-negyvenes évek Németországban sztárrá vált cseh színésznőjét formálta meg Filip Renč filmjében. Most Sissit, a tragikus sorsú királynét játssza Novák Eszter rendezésében, a Szlovák Nemzeti Színházban.

 

Írói képzelet szülte bonyolult szerepei mellett Táňa Pauhofová most játszik harmadszor valós figurát. Az Agnieszka Holland nevével fémjelzett, nagy sikerű HBO-sorozat, az Olthatatlan (Égő bokor) bátor ügyvédnője, a hatvannyolcas prágai események révén híressé vált Dagmar Burešová után Lída Baarovát, a harmincas-negyvenes évek Németországban sztárrá vált cseh színésznőjét formálta meg Filip Renč filmjében. Most Sissit, a tragikus sorsú királynét játssza Novák Eszter rendezésében, a Szlovák Nemzeti Színházban.

 

Sissit, a konvenciókkal mit sem törődő, jószívű, igazság- és szabadságszerető királynét, aki 1854 áprilisában lett Ferenc József felesége, s két kislánya után, 1858-ban szülte Rudolfot, a trónörököst. Negyedik gyermeke, Mária Valéria (a párkányi Duna-híd az ő nevét kapta) a Budai Várban született, és magyarul is tanult, mivel édesanyja lelkesedett Magyarországért, és rajongva szerette Andrássy Gyula grófot. Sissi, vagyis Erzsébet királyné a világ legszebb uralkodónéja volt, de a legjobb és leghíresebb női lovasa is. Magyarul és újgörögül is tudott, művelt volt, verseket írt, csak a merev és szigorú bécsi udvarban, ott is főleg az anyósa, Zsófia grófnő közelében nem érezte jól magát. Ezért ment el Madeirára, Korfura, majd Velencébe. Halálát egy olasz anarchista okozta Genfben.

Táňa Pauhofová Sissije a bécsi udvar vakító fényű csillaga. Bátor nő, csodálatra méltó asszony, aki semmiben nem ismer lehetetlent, ám ami még ennél is lenyűgözőbb az egyéniségében: mindig minden helyzetben ember maradt, szeretni való, elveit soha fel nem adó, őszinte ember.

* Mennyire provokálja az a fajta színészi szabadság, amelyet egy fiktív figura megformálásakor érez, hogy akárcsak az író, az ön fantáziája is szabadon szárnyalhat a karakter körvonalainak kijelölése során?

Van színész, aki nehezen viseli, ha a próbán pontosan meghatározzák az útját, másvalakit pedig a teljes szabadság hoz zavarba. Az, ha bármerre elindulhat, bármit megtehet, ha a rendező alig-alig jelöl meg számára konkrét helyzeteket. Olyankor valóban könnyű elveszni a sűrűben. Engem minden érdekel. Elsősorban a rendező elképzelése. Arra viszont egyáltalán nem vágyom, hogy csak élő alakokat, valós figurákat játsszak. Időnként persze az is izgat, hiszen ott kevesebb a művészi szabadság, több pontosságot kíván a szerep. Igazodni kell egy adott képhez. A fiktív alakokhoz támpontok kellenek, amelyek segítenek abban, hogy tisztábban lássam a rám bízott karaktert. Ha valós személyt kell megformálnom, természetesen mindennek utánanézek. Dagmar Burešováról és Lída Baarováról rengeteget olvastam, ismernem kellett a kort is, amelyben tevékenykedtek. Lída Baarová híres filmszínésznő volt, igazi díva, az ő pályáját, sorsát, magánéleti tragédiáját sokan ismerik. Burešová, akinek a neve a Jan Palach-üggyel forrott össze, másfajta színészi kihívást jelentett. Ő hétköznapi ember volt, róla jóval kevesebbet tudunk.

* Kitől kap több információt, vagy ha úgy tetszik, pontosabb instrukciót, ha valós nőalakot kell megformálnia? Férfi vagy női rendezőtől?

Eddig mindkét oldalról jó tapasztalataim vannak. Lehet, hogy egy női rendező jobban érti, árnyaltabban festi meg a női lelket, de egy férfi is érthet hozzá ugyanolyan fokon. A színház csapatmunka. Ott együtt kell létrehozni valamit, nem pedig egymással szemben dolgozni.

* Burešová ’68-ban tíz évvel volt idősebb, mint ön a sorozat forgatásakor.

Sosem keresem a közös pontokat köztem és az eljátszandó figura között. Engem mindig a jelenet esszenciája érdekel. Utána összehasonlítom, hogy mi az, ami az ő tulajdonságaiból bennem is megvan. Nem a közös vonások alapján indulok el a figura megformálásában.

* Dagmar Burešová nagy igazságharcos hírében állt. Keményen megküzdött mindenért.

Én is ilyen vagyok. De holttesteken nem gázolok át. Sosem valaki ellen, hanem valamiért harcolok.

* Lída Baarováról sok hiteles dokumentum maradt fent. Azok mennyiben segítették a munkájában?

A korismeret nagyon fontos. Sissinél is. Az ember magatartása sok esetben az adott kor eseményeivel magyarázható. Az érzelmeink, a döntéseink lehetnek hasonlók, de maga az elhatározás már egy adott kor etikettjéből is eredhet. Hogy milyenek voltak az akkori szokások, trendek. A hatvanas évek második felében, miután a szovjetek lerohanták Csehszlovákiát, elillant a szabadság. Burešovának is minden szavát át kellett gondolnia. Komoly diplomáciai érzék kellett ahhoz, hogy milyen helyzetben hogyan fejezi ki magát. Nő létére úgy viselkedett, mint bármelyik megalkuvásra képtelen férfi kollégája. Mindig a magabiztosság, a határozottság látszatát kellett sugallania. Lída Baarová narcisztikus személyiségét nehezebb volt megfejteni. Neki a szépsége volt a legerősebb fegyvere, manipulációs eszköze. Őt a siker, a dicsőség éltette, s meg is tett érte mindent. Csak erre épített.

* Ha az élet hasonló helyzet elé állítaná, mint Lída Baarovát, aki elfogadta és viszonozta a náci propagandaminiszter szerelmét, lenne ereje nemet mondani?

Sem a fizikai vonzerőt, sem a szenvedélyt nem becsülöm le, de állhatna előttem egy Nobel-díjas tudós is, ha valami zavarna benne, ha a belső értékrendje nem fedné az enyémet, biztosan elfordulnék tőle. Ismerem magamat. Tudom, milyen vagyok. Ahhoz, hogy valakit tetőtől talpig, kívül-belül elfogadjak, egészében csodálnom kell. Sok mindent tolerálni tudok az emberekben. Senkitől sem várom el, hogy ugyanazon az úton járjon az életben, mint én, de az embertelenség kimondottan taszít. Ha ennek a leghalványabb jelét érzem meg valakiben, rám már ne számítson!

* Sissi még a »külön utakat« is elnézte a férjének.

Később viszont szenvedett is sokat emiatt.

* De a hűtlenség kapuját ő nyitotta meg előtte.

Tudta ugyanis, hogy nem képes azt nyújtani a férjének, amit az elvárt tőle. Ilyen helyzetbe szerencsére én még nem kerültem. De ha úgy alakulna, szeretnék én is ilyen nagyvonalú lenni.

* Előfordult már az életében, hogy csak azért engedett el valakit…

… mert időközben rájöttem, hogy nem illünk egymáshoz? Igen. Volt rá példa. Sissi inkább a vágyainak élt, mint a bécsi udvarnak. Az általa felépített, egészségesnek hitt életmódnak, az utazásoknak. Heine költészete, az antik görög kultúra, a sport mindennél jobban érdekelte. Én is hálás vagyok a testemnek, hogy mindennap megtesz értem mindent, ezért gondoskodom róla, figyelek rá. A színészi pálya állandó készenlétet követel az embertől. Erre nemcsak lelkileg, hanem fizikailag is fel kell készülni. Nem nagy dolog, de minden reggel tornázom. Ehhez a napi egy órához ragaszkodom. Azzal fejezem ki a hálámat a testemnek. Az étkezésemre is erősen figyelek. Sissi életvitele szörnyű volt, még akkor is, ha a lehető legegészségesebben akart élni. Sokat ártott magának, szinte sanyargatta a testét, például azzal, hogy voltak napok, amikor csak gyümölcslevet ivott. A sport azonban az én életemben is jelen van. Ebben nőttem fel. Gyalogtúrák, hosszú kirándulások a természetben. Tizenkét év karate. Futok, táncolok ma is. Az alap adott, csak hozzáteszem mindig azt a pluszt, amelyet az új szerep esetleg elvár tőlem. Nincsenek éjszakai kilengések, hajnalig tartó bulizások. Fegyelmezetten élek. Nem indulhatok nulláról a délelőtti próbára. Egyébként a legnagyobb hidegben vagy hőségben is gyalog járok be a színházba. Lesétálok a Hegyiligetből, és végigmegyek a belvároson. Pozsony nem Hollywood, és én sem érzem sztárnak magam. Teljesen hétköznapi ember vagyok, csak színésznőként dolgozom.

* Sissiként olyan szép, plasztikus a mozgása, akár egy balerinának.

Kegyetlen mozgástanárom volt a főiskolán. Valami miatt kezdettől fogva ellenségesen viszonyult hozzám. Megkért, hogy ne is járjak be balettórára. Közölte velem, hogy megadja a legrosszabb jegyet, csak kerüljem őt. Egyébként szeretek táncolni. De nem mások előtt. Otthon, négy fal között. Rajzolni és festeni is imádok, kiállításom mégsem lesz soha, ebben biztos vagyok. Az, hogy a Sissi nyitóképe olyan jól sikerült, Novák Péternek, a darab koreográfusának az érdeme. Nagyon izgultam az elején. Majd elájultam, amikor elmondta, mit vár tőlem. Nem akartam szégyenkezni.

* Peter Čanecký lenyűgöző kosztümjeiben, gondolom, jól érzi magát.

Fantasztikusan. A krinolin, a fűző nem igazán kényelmes viselet, de segít a játékban. Tartást ad. Meghatározza a mozgást. Mindig érdekel a kosztüm, kíváncsivá tesz, hogy mit enged meg, mire ad lehetőséget, de a ruhámnál, a kiegészítőknél sokkal fontosabb a figura belső arcának a megformálása. Nagy baj van, ha a színész elveszik a külsőségekben.

* Lída Baarováként több mint ötven kosztümöt kapott.

Majdnem minden forgatási napon más ruhát adtak rám. De az is jó volt, amikor a börtönjelenetben csíkos rabruhát kaptam. A sok elegáns kosztüm után az volt a nagy megkönnyebbülés. Tizennégy-tizenöt órán át nagyon fárasztó nem leülni csak azért, hogy ne gyűrődjön a ruha. Amikor aztán a börtönben forgattunk, örömömben sokszor a földre ültem.

* A hosszadalmas jelmezpróbákat könnyen viseli? Amikor egyszerre többen öltöztetik, és a testén alakítják át a ruhát.

Ez is a munkám része. Ha azt akarom, hogy a kosztüm engem szolgáljon, azt is türelemmel végig kell csinálnom. Nem élvezem, ha hárman gombostűznek a varrodában, ez tényleg kimerítő tud lenni, mégis szó nélkül elviselem. Nincsenek manírjaim, különleges elvárásaim. Hétéves korom óta ezt csinálom. Igyekszem alázattal és tisztelettel viszonyulni mások munkájához.

* Lída Baarová eredeti ruhadarabjai közül kapott valamit?

Egy rövid, hermelinszőrméből készült pelerint. Azt viselte, amikor meghajolt egy bemutató után.

* Bizsergető érzés lehetett.

Az volt, hiszen a tárgyaknak is van egyfajta energiájuk. A pelerint visszaszolgáltattam, ajándékba viszont kaptam egy ridikült Lída Baarová gyűjteményéből. Azt azóta is ereklyeként őrzöm.

* Sissi kosztümjei között van legalább egy, amelyet szívesen megtartana?

A második felvonásbeli feketét. Abban nagyon jól érzem magam. Könnyű és kényelmes. Ott nincs krinolin, csak egy nagy masni, hátul.

* Külföldi útjairól hozott már nagy zsákmányokat?

Mindig ráakadok valami szépre. Mivel szenvedélyes vásárló vagyok, töprengés nélkül megveszem, ha valami nagyon tetszik. Szeretem a kivételes darabokat.

* S ha valami tönkremegy, szétszakad?

Megvarrom. Bestoppolom. Nem dobom el.

* S ha elhagy valamit?

Nem sírok. Nem vagyok a rabja semminek. Tárgyakhoz nem kötődöm olyan erősen, mint az emberekhez.

* Mesefilmben láttam már. De egy nagy, kosztümös kalandfilmhez mit szólna?

Jöhet. De ló is legyen benne, meg szerelem.

 

 

 

 

SztárunkSzabó G. Lászlótáňa pauhofová

Ajánló