Elmennek és kiöregednek a nővérek

Ma lasszóval fogják a diákokat, és a végzettek többsége vagy nem marad a szakmában, vagy ha igen, akkor külföldön műveli több pénzért, nagyobb megbecsülésért.

A rendszerváltás előtt a presztízsszakmák közé tartozott az egészségügyi nővéreké: a kitűnő bizonyítvány mellett nemegyszer ismeretségre is szüksége volt annak, aki be akart jutni valamelyik egészségügyi szakközépiskolába. Ma Szlovákiában több mint tízezer nővér hiányzik.

 

Nincs utánpótlás

Az utóbbi tizennégy évben ugyanis a szolgálatban lévők harmada elhagyta a szakmát, külföldre távozott, vagy nyugdíjba ment. A legnagyobb gond azonban az utánpótlás hiánya, mert ez iránt a foglalkozás iránt alig van érdeklődés, és a frissen érettségizett vagy diplomás nővérek inkább Ausztriában, Németországban helyezkednek el, mint hogy itthon húznák az igát. Az Egészségügyi Szakközépiskolák Szövetségének adatai szerint húsz év alatt hatvanhat százalékkal csökkent ezekben az iskolákban az érettségizők száma, s a több mint 31 ezer Szlovákiában dolgozó nővér közül alig 2500-an fiatalabbak 30 évesnél. Az átlagéletkor 47 év, és a nővérek kamarája szerint a dolgozók harmada már az 50. életévén is túl van.

 

Harminc beteg egy nővérre

Az életkor miatt még inkább megterhelő, hogy egy nővérre kétszer annyi beteg jut, mint amennyi az optimális – tizenöt helyett harminc. „A nővérek fáradtak, idegesek, kiégettek, a betegek elégedetlenek, nemegyszer agresszívak, és ez olyan ördögi kör, amelyből nem tudunk kilépni” – mondja Iveta Lazorová, a nővérek kamarájának elnöke.

Az általános rossz hangulathoz szerinte az is nagyban hozzájárul, hogy míg az orvosok kiharcolták maguknak a béremelést, mert a sztrájkjuktól megijedt az akkori kormány, a nővérek többszöri ígéret ellenére sem kaptak semmit. „Sőt, a 2015-ben törvénnyel módosított bértáblázat szerint az állami egészségügyi intézményekben dolgozók fizetése még csökkent is. Addig ezer euró bruttót is kereshettek a túlórákkal és ügyeletekkel, azóta pedig legfeljebb 824-et, és a ledolgozott éveket nem vette figyelembe a törvényalkotó. Ennek hatására is több százan távoztak az állami egészségügyi intézményekből, s a radikális létszámcsökkenést állami szintű szemléletváltás nélkül már nem tudjuk megállítani” – állítja Lazorová.

 

Még több munka ugyanannyi pénzért?

A szemléletváltásnak pedig semmi nyoma: a kormány mintha tudomást sem akarna venni arról, hogy ma Szlovákiában az OECD tanulmánya szerint ezer lakosra csak 5,8 nővér jut, holott 2000-ben még 7,6 jutott. A visegrádi országok közül csak Lengyelország küzd hasonló hiánnyal, az uniós államok közül pedig Spanyolország. AZ EU-átlag 8,4 de a Skandináv országoké 10–12. „Ráadásul nemcsak az a gond, hogy kevés a nővér, ápolókból és egészségügyi asszisztensekből is nagy a hiány. Annyi pénzért, amennyit ma a szlovákiai kórházakban lehet keresni, senkinek nincs kedve pelenkázni, ágytálat cserélni – főleg, hogy ugyanezt az itteni kereset sokszorosáért végezheti Ausztriában, és csak egy beteggel kell törődnie.

A választások után sokan bíztak Tomáš Drucker egészségügyi miniszterben, aki deklaráltan szabad kezet kapott Robert Fico miniszterelnöktől, hogy sokadszor is megreformálja az egészségügyet. Nos, a nagy reform egyelőre abban merült ki, hogy felfelé buktatta a nyitrai kórház tehetségtelen, viszont Smer-tag igazgatóját, megszüntet néhány orvosi ügyeletet, fizetőssé teszi a soron kívüli orvosi ellátást és azt is, ha valaki indokolatlanul hívja a mentőt. A nővérek problémáit azzal szándékozik megoldani, hogy növelné a jogkörüket, bár egyelőre senki sem tudja, mit jelent ez pontosan. Lazorová szerint félő, hogy csak még több munkát, és „egyébként sem valószínű, hogy valaki hazajön Ausztriából, mert itthon már inkubálhat, s ezért húsz euróval emelik a fizetését.”

 

Ha jön is, bosszúsan

Aki külföldön dolgozik, akár egészségügyi intézményben, akár idős embereket ápol, az már megszokta azt a megbecsülést, pénzt és életmódot. Az osztrák családoknál dolgozó betegápolók kéthetente váltják egymást, és a tizenöt ledolgozott napért 1000–1500 eurót kapnak tisztán. Azok, akik kórházban találtak munkát, sok esetben Ausztriába is költöztek, nem beszélve Németországról vagy a skandináv országokról, ahol a havi keresetük 2000-2500 euró. A nővérek kamarája szerint hiú ábránd, hogy ezek visszacsábíthatók, inkább a fiatalokat kellene megnyerni. „Nekik azonban perspektíva kellene, az a tudat, hogy munkájuk minősége és szakképzettségük szerint fizetik meg őket, s a ledolgozott évek számával bérük biztosan növekedni fog, hiszen az egészségügyben eltöltött idő nemcsak szakmai hűséget, hanem tapasztalatot is jelent” – magyarázza Lazorová.

Itt azonban egyelőre még nem tartunk: a jelenlegi helyzet az, hogy az állami kórházak betegei fehér hollót gyakrabban látnak, mint a kórterembe látogató nővért. S ha betéved, gyakran abban sincs köszönet, mert zord, mogorva, fáradt, és ha kifogásolják a modorát, még ki is oktatja őket, hogy ezért a pénzért, nem fog megszakadni. Nem mintha a gyalázatos fizetésekről a betegek tehetnének, de a miniszterelnöknek vagy a miniszternek mégsem szólhatnak vissza. Még akkor sem, ha az urak netán kórházba kerülnek, mivelhogy ők ott sem kapnak ízelítőt a valódi hazai viszonyokból.

 

 

Mankóval támadó agresszív betegek

A nővérek és ápolók nemcsak az alacsony fizetések és a túlterheltség, hanem az agresszív betegek miatt is gyakran panaszkodnak. Iveta Lazorová szerint nemcsak veszekednek velük, hanem a kezük ügyébe eső tárgyakkal, mankóval, ásványvizes palackkal meg is támadják őket. „Volt példa rá, hogy a beteg naranccsal dobálta meg a nővérkét, belerúgott, vagy fojtogatni kezdte. Az sem ritkaság, hogy tönkreteszik a kórházi berendezést. Fizikai erőszak főleg ügyeleteken szokott előfordulni, ahol a türelmetlen betegek vagy hozzátartozóik megunják a várakozást, vagy nem tetszik nekik, hogy bizonyos kivizsgálásra még vissza kell jönniük. Sok részeg vagy kábítószer hatása alatt álló sérültet is ügyeletre visznek a mentők, ők az ellátást sem tűrik, rögtön ütnek. „Megesett már, hogy a kabátjában dédelgetett borosüveget akarta hozzám vágni a beteg, amikor a sebét fertőtlenítettem – mondja K. Dániel, aki a nyitrai kórház ortopédiai osztályán dolgozik. – Lefogtam, de ha egy kolléganőm az ügyeletes, nem bírt volna vele. Mire odaért volna a biztonsági őr, komolyan megsebesíthette volna.”

A férfi egészségügyi „nővér” azonban nagyon ritka, holott bizonyos osztályokon, főleg ott, ahol emelgetni kell a frissen operált betegeket, nagy szükség volna rájuk. Az indulatos, durva pácienseket is hamarabb meg tudnák fékezni, de mondani sem kell, ilyen keresetek mellett ez a szakma nem vonzó a családfenntartók számára. Az erőszakkal szemben ezért egyelőre csak a törvény betűje védi a nővéreket. Január elsejétől védett személynek számítanak, és az, aki rájuk támad, súlyosabb büntetésre számíthat.

 

 

 

 

TémaVrabec Márianővérek

Ajánló